Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

Amikor az uzsorások kezélbe átengedett kereskedelem folytán az elszegényedés tömeges kh ándorláshoz vezetett, erre nagyjaink felfigyeltek. Gróf Károlyi Sándor 1898-ban azért alapította a Hangya szövetkezetet, hogy olyan íizletf vállalkozást hozzon létre, melynek tagjai befizetett üzletrészeik által maguk az üzlettulajdonosok és egyben fogyasztók is. Ilyen üzleti szervezés, vagyis szövetkezet mentesíti a vásárlókat a nagytőke túlkapásaitól, mert az árak emelését és vagyon halmozását nem ismeri céljának. Hogy a Hangya szövetkezet legtöbb tagja a magyar gazdák köziil kerül ki, annak oka az, hogy a szövetkezetek létezése előtt a magyar termelőknek semmiféle érdekvédő szervezete nem volt és a tőke túlkapásainak ők voltak a legteljesebben kiszolgáltatva. Szövetkezeti feladat volt, hogy a tőke túlnyomó szerepét háttérbe szorítsa, hogy az áru útját meghosszabbító felesleges közvetítő kereskedelmet kizárja és az ily módon egymáshoz közelebb kerülő termelő és fogyasztó azt a hasznot, amit rajtuk a közvetítő kereskedelem keresett volna meg, megtarthassa magának és így igazságos árakhoz jusson el. Amíg a magyarországi szövetkezetek és ezek országos központja a Hangya Központ mostani kifejlődésüket elérték, számos országos érdekű tanulságot mutattak fel. Ilyenek voltak, hogy a kisemberek érdekeinek igazi védője csakis a szövetkezeti szervezkedés és hogy az ország általános gazdasági kiegyensúlyozáshoz a szövetkezeti munka, mint közgazdasági alkotó erő nélkülözhetetlen. Ezt tudományos irodalmunk is megállapítja, amennyiben a Hóman-Szekfíi A lévai ..Hangya'' fűszer- és csemegeüzlele. 202