Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

vekből létesült számos lévai utcának „macskafejű'' kőburkolata is. Sajnos, már a most élő nemzedék idején bontották szét a bástyák utolsó maradványait. A szatmári béke után Esterházy nádorra száll vissza a lévai uradalom. A Csákiak és Esterházyak alatt honosodik meg Léván a szőlőtermelés, erre az időre esik számos szerb család letelepítése Léván. Érdekes megemlíteni, hogy a mai evangélikus templom eredetileg görögkeleti templom volt, 1790-ben épült és 1841-ben került az evangélikus egyházközség tulajdonába. Az Esterházyak kegyurasága alatt épült a barokkstílusú plébániatemplom, amely szent Mihály emlékezetére van szentelve. A régi feljegyzések szerint a várost pusztító tűzvészek során háromszor porig égett a templom, úgyhogy többszöri alapjaiból való átépítés és renoválás után a mai kettős torony ráépítésével csak a jelen század elején nyerte el mostani külső alakját. Pázmány Péter bíboros hercegprímás telepíti a jezsuita rendet Lévára 1624-ben. A jézustársasági atyák által alapított gimnáziumot II. József intézkedései nyomán a piaristák veszik át. A kegyes tanítórend 1918-ig működött Léván, amikor cseh megszállás következtében a rendnek távoznia kell és azóta a gimnázium állami kezelésben áll. A lévai polgárság haladó szellemének és áldozatkészségének számos jelét örökítik meg az egyes lévai intézmények és emlékművek. A mai róm. kat. elemi fiúiskola épülete 1825-ben épült a „Nemzeti oskola" céljaira. Az épületet a város közönsége emeltette és az elmúlt évtizedben történt meg az utolsó gyökeres restaurálás az iskola épületén. Ugyancsak a város közönségének áldozatkészségéből létesült a lévai tanítóképezde, amely 1870-ben indult meg az első évfolyammal. Léva m. város hivatásos tűzoltóságának gépesített felszerelése. 165