Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

ben két. sőt az ipolysági járásban három szociális gondozó állott rendelkezésemre. Az általános adatfelvételezésnél elsősorban a zsidóföld fekvése szerinti község lakosait kellett felmérni. Bár elsőrendű feladatom a telepítés, mégis a helyben való földhöz juttatás elől nem lehet elzárni azokat a földműveseket, akik népes család eltartói és egyébként is érdemesek, valamint akik különleges harctéri szolgálataik alapján feltétlenül méltánylandó érdemességet szereztek a földjuttatáshoz. Ennek a vizsgálódásnak eredményeként meg tudtam állapítani azt, hogy mi az a földmennyiség, amely feltétlenül a helybeli igények kielégítésére fordítandó. Nem lehet figyelmenkívül hagyni az átvett birtokok gazdasági cselédeinek problémáját sem. Elbírálás szempontjából a gazdasági cselédeket négy nagy csoportra osztottuk. Mégpedig: az elaggottak, a régi idő óla a birtokon szolgáló, a sokgyermekes értékes és végül a nemrégen szerződtetett gazdasági cselédekre. Az elaggott cselédekről és a régi idő óta a birtokon dolgozó cselédekről gondoskodnunk kell. Ezeket más községbe, vagy általában más birtokra átvinni nem lehet és nem kívánatos. Ök már a község életébe belekapcsolódtak, a községet megszokták és ahhoz ragaszkodnak. Nem lehet róluk megfeledkezni, a kenyeret a kezükből kivenni és őket fedél és megélhetés nélkül, gyönge és tehetetlen szárnyukra bocsátani. Az elaggott gazdasági cselédek részére egy, a gazdaságból kieső, egyébként hasznosítbatatlan cselédházat kívánok kijelölni, megfelelő kerttel. Ilyenféleképpen. de még inkább egy törpebirtok juttatásával a családtagok száma szerint két, vagy négy katasztrális hold föld átadásával kívánom biztosítani a régi gazdasági cselédek önállósodását. Ezek — elgondolásom szerint — a kapott föld hozamából látják el háztartásukat és biztosíthatják elsőrendű életszükségleti cikkeiket. Egyéb igényeiket napszámmunkából származó jövedelmükkel elégíthetik ki. A napszámmunka és így a megfelelő kereset részükre biztosítva lesz, mert az átvett földek javarészt egykés községekben fekszenek, ahol a munkáskézre rendkívül nagy szükség van. A harmadik csoportba, az értékes és sokgyermekes családok közül azok tartoznak, akik alkalmasnak ítélhetők arra, hogy egy teljes parcellaminimuinon önállóan és eredményesen gazdálkodjanak. Ezeknek a gazdasági cselédeknek a köre igen szűk lesz, mert a cselédekben általában véve nincsen meg az önálló gazdálkodáshoz szükséges hajlam és főként a hozzáértés. Mégis kivételképpen, ha telepítésre alkalmas, sokgyermekes cseléd családra találunk, ezeknek teljes földhözjuttatása elől elzárkózni nem lehet, de nem is volna célszerű. Ezeket a családokat felvétettem a telepítendők sorába. Az új gazdasági cselédek földhözjuttatása nem volna indokolt, azok rendszerint, mert más községből jöttek, a birtokon, illetve annak fekvése szerinti községben gyökeret nem eresztettek, ottmaradni nem kívánnak. Ezeket a cselédeket idegen gazdaságokban fogjuk intézményesen elhelyezni. Az elhelyezésnek akadálya nem lehet, hisz ma az egész országban hiány van gazdasági cselédekben. Közigazgatási úton vizsgáltattam meg, hogy a község közönsége, mint politikai, vagy erkölcsi testület részére milyen juttatást kell biz14