Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

tanács részéről kiváló megtiszteltetéssel fogadtak, hogy igy nyílván kitűnjék, hogy megtisztelő módon hívattam Magyarországra s még megtisztelőbb módon bocsátottak el onnan." (Rácz L. Comeníus Patakon.) Madarász Márton Comeníus hazautazásakor (1654. jun.) valószínűleg már nem élt. Utódja a magyar prédikátori székben Curíani György lett. (Erről és lelkésszé avatásáról Curíaní így ír : „vitae functo Mart. Madarász in Pastorem Hungarícarum delectus et per cl. atque exc. Dominum Sup. Martinům Wagner Sacris inítíatus. Anno 1655. d. 13. Mártii." Matr. Ord. 441.1.) Curíani György és Sartoríus János német pap lelkes híve volt Comeniusnak s valószínű, hogy ők voltak előbb ís azok, akik Eperjesre szerették volna Comeniust hozni. Ezt most Sárospatakról való távozásakor ismét megkísérelhették. Minden ilyen kísérlet azonban a városi tanács ellenzésén megfeneklett. Nem kérdés egyébként, hogy Comeníus meghívás esetén sem jött volna Eperjesre. Sokkal inkább ragaszkodott hitbeli meggyőződéséhez, semhogy evangélikus iskolába vállalt volna állást. Abban a korban a hit kérdésében nem viselkedtek lagymatagul az emberek. Comeníus ezenkívül még azért sem fogadta volna el az eperjesi igazgatói állást, mert Eperjes ekkor még nem fordult határozottsággal a Habsburg-ház ellen. Már pedig Comenius a Habsburgház kérlelhetetlen ellensége volt és fanatikusan hitt Drabik Miklós honfitársának jóslataiban, aki azt hirdette, hogy Isten a Habsburg-házat bűneiért elveszejti és erre eszközül a Rákóczi fejedelmi házat szemelte ki. 1

3 Bethlen Gábor 1622. május hó 15-íkén, két nappal feleségének halála után ezt írja Kassa váro— 56 —