Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)
5 igazolja, 1 hogy a cseh biblia mennyire hozzájárult a protestáns magyar nemesség elcsehesítéséhez. Beniczky Lajos emlékirataiból 2 tudjuk, hogy a 48-as szabadságharc eme kimagasló egyénisége 12 éves koráig csak tótul és németül tudott és a tótot élete végéig jobban beszélte, mint a magyart. Reviczky Gyula is előbb tanult meg németül és tótul, mint magyarul. A felvidéki magyarság mindig hü volt a magyar állameszméhez, de nemzetiségét, nyelvét nem tudta olyan kitartással megőrizni, mint például a székelység. Politikai ellentétek is elválasztották őket, amit élesen szimbolizál a két város, Pozsony és Kassa ellentéte. Pozsony, a Habsburgfőváros, ahol a legutóbbi időkig állt a magyar királyhűség szobra, Mária Terézia lovasemléke, és Kassa, a kuruc szabadságharcok főfészke, melynek dómjában nyugszik Rákóczi Ferenc. A felvidéki városok majdnem kivétel nélkül német alapításúak voltak és a német polgárság a mult század utolsó évtizedéig szívósan megőrizte nemzetiségét és nyelvét. Kapcsolat azonban az egyes német szigetek közt sem volt. A koronázó fővárosban magyar szót csak a diéták idején lehetett hallani. A polgárság féltékenyen őrködött, hogy magyarok vagy tótok be ne férkőzzenek tanácsaikba. A tótság és magyarság között egészen a nemzetiségi érzés felébredéséig nem volt ellentét. Addig a tótoknak nem is volt nemzeti kultúrájuk, irodalmi nyelvük a cseh biblia nyelve volt. Nemzeti mozgalmak csak a XIX. sz. elején keletkeztek, melyek azonban inkább szociális formát öltöttek és nem annyira a magyarok, mint inkább az urak ellen irányultak. A Felvidék magyarosodása nagyobb mértékben 1867 után indult meg. Kényszerítés vagy erőszak ebben nem játszott szerepet, legfontosabb ható ok volt az ország erős centralizálása, mely minden erőt a perifériákról a központba szippantott fel. Buday László erre a körülményre idézett munkájában meggyőző erővel világít rá. Belső népvándorlás az országban szintén a középpont felé irányult, odavezettek az 1 Emyei József : Régi cseh telepítések hazánkba)). Föld és Ember• VI. évf. 2. szám. 2 Beniczky Lajos . . . visszaemlékezései és jelentései . . . Sajtó alá rendezte Steier Lajos, Bp. 1924.
