Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

30 vált bennük tudatossá, mely ennek a világháborúnak következménye volt. Ezek közül is a legnagyobb, hogy egy csapásra elvesztették hazájukat, kicsúszott lábuk alól az egységes magyar nemzeti államhoz való tartozás megingathatatlannak vélt bázisa. Ez a katasztrófa, mely létalapjukat érintette, elfordította őket az apák nemzedékétol, melynek az összeomlást, a legnagyobb és legnemesebb illúziókban való csalódást tulajdonították. Innen magyarázható az a bizonyos forradalmi hangulat, mely költészetüket áthatja. A magyar múltra való visszaemlékezést, a magyar múltba való belekapcsolódást ez a csalódás elmérgesítette. Új elhelyezkedést kellett találni. Egyesek a világszabadság vagy a kommunizmus eszméinek kezdtek hódolni, mások páneurópeizmusba tévedtek. Akikben pedig erősen élt a magyar érzés, a magyar megkötöttség, azok hazát vesztve új alapokat kerestek. Az erdélyi költőknek ez nem vált problémájukká, mert az egységes magyar állam eszméjét, mely nálunk mindig egy volt a nemzet eszméjével, helyettesítette számukra a hagyományilag adott erdélyiség. Erdély kicsiben maga Magyarország. A felvidék a felvidékieknek soha nem vált hazájukká. Feltűnő, milyen kevés a felvidéki lírában a Felvidékre való vonatkozás, milyen kevéssé ihlették meg költőit a Tátra havasai, a Vág völgye, az évezredes városok történelmi emlékei — egyáltalán a szülőföld. Szlovenszkó csak állam, egy külső, erőszakolt adminisztratív alakulat, mely belsőleg nem jelentett semmit. így foglalta el a lírikusok lelkében a haza helyét a nép. Aminthogy a német nép lelkében is a Bismarck teremtette Reich felett áll a Volk fogalma. Állam és nemzet ezer éven át egybeforrva, szétváltak a felvidékiek lelkében és meg kellett teremteniök magukban az egységes magyar nemzetet, melyet összetart a közös nyelv, közös hagyományok és a közös művelődés. És itt állt be a további meghasonlás azoknak a lelkében, akiket neveltetésük, művelődésük, nyelvük magyarrá tett már, de akik nem ebből a népből eredtek. Fentebb kifejtettük, milyen rohamosan indult meg a magyarság izolálása a Felvidéken, hogyan váltak le egymásután testéből az asszimilálódott, de még meg nem gyökeresedett nemzetrészek.