Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)
Első rész. A szent Erzsébet dóm története
gesztel ődve a tanács kérelmére hivatalába visszatért s bár a személye körül támadt békétlenség megkeserítette életét, mégis megtartotta a vezető szerepet Kassán egészen 1634. november 12-én bekövetkezett haláláig. 1 Dóczy András királyi főkapitány oltalma alatt 1618ban két jezsuita atya jutott el Kassára a város és a környék katholikusainak gondozására. Lakásuk a királyi házban volt, ahol kápolnát is rendezhettek be. Egyikök az erdélyi származású Pongrácz István Homonnáról került a kassai missióállomás élére, a másik a tescheni születésű Grodecz (Grodziecki) Menyhért a szláv és német katonák lelkésze volt. A lelkipásztori munkában Körösi (Crisnig, Crisinus) Márk esztergomi kanonok támogatta őket, aki mint káptalanja széplaki uradalmának kormányzója, gyakran látogatta meg Kassán a nagy buzgalommal működő atyákat. Midőn Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613—1629) fölkelő hadai Rákóczi György vezérlete mellett 1619. szeptember 6-án Kassára bevonultak, a szept. 6 és 7-ike közti éjszakán martalócok támadták meg a királyi házban lakó jezsuita atyákat, akiknél ekkor Körösi is tartózkodott s mindhármukat embertelen kínzások között meggyilkolták s a házi kloakába dobták. Ezt a gyászos esetet a kassai tanács protocolluma a következőkép jegyezte föl: »Postea die Iovis missis satellitibus suis Georgius Rákóczy Gralem nomine Principis Transylvaniae captivari et in domum Leuchoviensem deductum custodiri curavit: Die Sabbathi vero captum secum abduxit : cum tertia hora tává teszen, talán azért, hogy azt találja fel az augustana confessióban, hogy a priváta confessiót, mi meg nem tartjuk. Azért mi a súgó gyónást noha meg nem tartjuk, de elég privatim való gyónás az, ha egyenkint megyünk az Isten asztalához, mert ugyan az súgó gyónás az pápistáktól maradott.« — Pajkoss Endre, A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története 40-41. 1. 1 Eltemették 1634. nov. 26-án »az öreg templomba, a vörös kő alá.« — Városi protocollum. 93