Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

IV. A 17. század. Eger várának 1596. október 13-án a törökök által történt elfoglalása után, az otthonát vesztett ottani székeskáptalan, az 1597. 38. törvénycikk értelmében Kassát nyerte Eger visszafoglalásáig új lakóhelyéül, a város szabadságának épségben tartása mellett. Ez a törvény megengedte egyúttal a káptalannak, hogy a végrehajtások és kiadmányozásokban eljárhasson (1. §.), az elveszett pecsétek helyett a csalások elhárítására kisebb pecsétet készíttessen (2. §.) és megélhetésének biztosítására a tizedeket és negyedeket természetben szedhesse. A káptalannak kassai letelepedése a katholicizmus ügyének a városban új fordulatot adott, amit előmozdított csakhamar a jezsuiták idejövetele is. Rudolf király (1576—1608) tábornoka, Gonzága kassai főkapitány oltalma alatt, 1601. február végén két Jézus-társasági atya, nevezetesen Pázmány Péter

1 egy rendtársával Kassán megjelent, az ellanyhult katholikus hitélet fölélesztésére. 'Pázmány Péter 1570. okt. 4. született Nagyváradon protestáns szülőktől. 1583. katolikussá lett. 1587. a jezsuita rendbe lépett. Próbaévét Krakkóban töltötte. Bölcsészeti tanulmányait Bécsben, a teologiát Rómában végezte el. Szerzetesi fogadalmától V. Pál pápa fölmentette s II. Mátyás turóczi préposttá, 1616. esztergomi érsekké, Vin. Orbán pápa 1629. bíbornokká nevezte ki. Meghalt 1637. márc. 19. — 1623. Bécsben hittudományi intézetet (Pazmá. neum), 1635. Nagyszombatban egyetemet alapított. Legnevezetesebb munkája a Hodaegus, vagy az isteni igazságra vezető kalauz. 79