Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

gombán végezte. Előbb a pozsonyi szeminárium, utóbb az esztergomi papnevelő intézet növendéke volt. A theologiát a bécsi egyetemen fejezte be. Pappá 1886-ban szentelték. Mint a bécsi Augustineum növendéke 1888-ban »Sub auspiciis Imperatoris« theol. doktori fokot nyert. Rövid budapesti káplánkodása után Simor János prímás udvari papjává tette meg. 1890-ben az Augustineum tanulmányi igazgatója, 1900-ban esztergomi kanonok, 1902-ben a Pázmáneum rektora s éveken át a bécsi egyetem hittudományi karának helyettes tanára, 1904-ben Bubics Zsigmond kassai püspöknek utódlási joggal koadjutora, 1905-ben domitiopolitani c. püspök, 1907-ben Kassaegyházmegye főpásztora lett. Meghalt 1925. május 17-én. A Rákóczi sírbolt. A dóm északi mellékhajójában lévő u. n. Szent István kápolna alatt, az egykori altemplomban pihennek II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak hamvai. 1906. október 29-én hozták át Kassára Törökországból ez ereklyéket s országos ünnep keretében helyezték őket a templom kriptájába. A sírbolt vasrács ajtóval elzárt bejárata az északi kapunál van. A térdeplő csuklyás szerzetesalak a fejedelem családi címerét tartja, amely hármas halomból kiemelkedő kereken, fölemelt jobb lábának karmaiban kardot tartó koronás fekete sast ábrázol. A bejárat fölött a falra illesztett zászló az 1906-iki temetésen használt gyászlobogó, egyik oldalán a gyermek Megváltót karjain tartó Madonna képével, a másikon Rákóczi fejedelmi címerének ábrázolásával: hercegi koronával fedett hercegi paláston az aranygyapjas rend nyakláncával bekerített négyeit pajzs szívében hármas halomból kiemelkedő szekérkereken koronás fekete sas, 1, 3 mezőben Magyarország címere, 2. fekete sas naptól és holdsarlótól kísérve, 4. arany mezőben hét vörös bástya. 341