Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

nek leányától született a dicsőséges fejedelem László úr, valóságos király és ezen királyságok és hercegségek örököse. Ugyanezen évben pünkösd ünnepén a magyar szent koronával Székesfehérvárott minden ünnepélyességgel törvényesen megkoronáztatott. Megújították az Ür 1766, 1862, 1896 esztendejében.« E feliratot állítólag az Erzsébet özvegy királyné által Kassa főkapitányának 1441-ben kinevezett Giskra János cseh vezér iratta fel a dóm falára, hogy ezzel a kassaiakat az 1440. febr. 22-én született és máj. 15-én megkoronázott posthumus, árván született V. László iránti hűségre figyelmeztesse, a magyar rendek által királlyá választott lengyel I. Ulászlóval szemben.

1 A kassai vértanuk oltára. A dóm kereszthajójának szögletpilléréhez a szt. Szív oltára helyére az 1905. jan. 15-én boldogokká avatott kassai vértanuk merevszárnyú, domborművű csúcsíves oltára került. Selmecbányán Tihanyi Lajos oltárépítő műhelyében készült 1923-ban. Az oltár tabernákulumában az ereklyetartó a három mártír, Körösi (Crisinus) Márk esztergomi kanonok, az esztergomi káptalan széplaki uradalmának kormányzója, Pongrác István és Grodeczky Menyhért jezsuita atyák ereklyéit őrzi, akik midőn Bethlen Gábor hadai Rákóczy György vezérlete mellett 1619. szept. 6-án bevonultak Kcssára, szept. 6-ika és 7-ike közti éjszakán embertelen kínzások között szenvedtek vértanúhalált, az azelőtt jezsuiták, ma premontreiek templomának helyén álló királyi házban. Megkínzott testüket a ház pecegödrébe dobták, honnét kiemelve, a tetemeket elhantolták. Forgách Zsigmond nádor neje Pálffy Katalin grófnő a vértanuk testmaradványait az 1620-ban Kassán tartott békealkudozások alatt rendezett mulatságon Bethlentől egy táncforduló árán megszerezte s azokat vörös selyembe burkolva, 1V. László 1440—57-ig, I. Ulászló 1440—1444-ig uralkodott. 280