Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

E szobrok mesteri plasztikája a megható kifejezési! arcokon a »Stabat mater dolorosa« és a kereszt alatt álló kedves tanítvány szenvedését és fájdalmát megindító erővel érzékelteti. Ruházatuk gazdag és ízléses redőzetének tiszta gótikája és gyönyörű ívelése és szt. János fejének hajzata meglepően klasszikus munka. Ezen igen becses és párjukat ritkító műtörténeti remekeket 1936-ban Slánský Bohuslav tanár, a prágai állami múzeum konzervátora helyreállította, a szobrok korhadó és szúette faanyagát szakszerűen impregnálta, megcsonkult tagjaikat kiegészítette s lebontva róluk a későbbi aranyozást eredeti ősi polychrom állapotukba visszaáll.' totta. A megrestaurált feszületet 1936. szeptember 20-árt a Kálvária temploma búcsúnapján, ünnepélyes körmenetben hozták vissza a dómba. Mivel hajdani helyére a szentélyt a hajótól elválasztó diadalívre való visszahelyezését a szakértők az oldalfalak jelentékeny sérelme nélkül technikailag megoldhatónak nem tartották, a legmegfelelőbbnek látszott a jelenleg 6 m. 92 cm. magas feszületet, a 110 cm-es állványra helyezett mellékalakjaival együtt, további kegyeletes megőrzés végett, a dóm déli kapubejárata fölötti oratorium korlátja mellé állítani s tekintettel mintegy három mázsás súlyára, a feszületet láncokkal a mennyezethez is erősíteni. Az oratoriummal szemben lévő kereszthajó pilléreit szt. István, szt. László, szt. Imre és Róbert Károly kőből faragott, 1896-ban készült szobra díszíti. Felirat az oratorium alatti falmezőn. A dóm kereszthajója déli oldalán, a kettős kapu fölött, a Mátyás-oratorium szépen faragott csipkés kőkorlát ja alatti falmezőn egy latin f ehratot olvasunk, amelyben Kassa város kifejezi, hogy Erzsébet királyné, Albert király (1437—39) özvegyének utószülött (posthumus) 278