Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

a kendőt újból bearanyozták. Az üregesen faragott szobormű súlya megközelíti az egy métermázsát. A Krisztus-szobor alakjának hibátlan anatómiája és helyes arányai a képfaragásban igen avatott mesterre vallanak. A lehajtott fejű kiszenvedett Megváltó arcának kifejezése ihletett naturalizmussal mutatja be a »Consummatum est«, a »Beteljesedett« kálváriái drámájának megható, fájdalmas mozzanatát. A keresztgerenda felső végein az írásszalagon is megnevezett három evangélistának jelképei, szt. Márk szárnyas oroszlánja, szt. Lukács áldozati állatja és szt. János sássá, ci későbbi renaissance korból valók. Szt. Máté evangelista elveszett emberalak-jelképét a feszület alsó részén újjal pótolták. Ennek készítője Gresák Pál bártfai oltárépítő mester volt. A diadalkereszt két mellékalakja a fájdalmas Szűzanya és szt. János 2 m. 47 cm. magas és 87 cm. széles szobra több részből összeillesztve szintén hársfából készült. A bl. Szűz kendőbe burkolt feje 69 cm. hosszú és 40 cm. széles, szt. Jánosé pedig 47 cm. hosszú és 40 cm. széles. Súlyuk üreges voltuk mellett is megközelíti egyenkint a másfél métermázsát. A fejeknek a testhez viszonyított aránytalan nagyságát a magas távolságban a perspektivikus hatás fokozza le. E szobrok egész faanyagát a befestés és bearanyozás előtt vászonnal és enyves krétaanyaggal vonták be. Eredetileg polychromikusok voltak s az arannyal bevont palástok alatt a ruha s a palástok bélése a lapis lazuli nemesen szép kék színében s szt. János arannyal szegélyezett palástja pedig, miként az a legutóbbi restauráció alkalmával kitűnt, szíriai bíbor színben tündökölt, a lábak alatti deszkalap pedig zöld színű volt. Kassa-városi levéltár tanácsi jegyzőkönyve szerint a magisztrátus e szobrokat 1765-ben restauráltatta. A megújító mester az arcokat, kezeket és lábakat átfestette, a ruházatot pedig a barokk korban szokásosan, a polychromikus részekkel is teljesen bearanyozta. 276