Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

a donátor Günthert Mihálynak és szt. Marsit az ő feleségének szül. Zimmermann Margitnak a védőszentje.

1 Az oltárszekrény felső pártázatán három szoborcsoport vonja magára figyelmünket. Ezek a középkori képfaragó művészetnek érdekes alkotásai, nemcsak általános műtörténeti szempontból, hanem a keresztény ikonográfiában bizonyos időszakot jelentő tartalmuk miatt is. E szoborcsoportok ugyanis szemléltetői a középkor végén különösen Német- és Franciaországban vitatott, később feledésbe ment ama legendának, amely »Trinubium sanctae Annae« »szt. Anna három házassága« néven ismeretes s amelyet az 1503—1520 közötti időben előszeretettel vittek be a templomokat díszítő képírásba és plasztikába is. E legenda szerint szt. Anna, férjének Joachimnak halála után még kétszer lépett házasságra és pedig előbb Cleophással s ennek halála után Salomassal. Mindegyik házasságból származott egv-egy Mária nevű leánya, nevezetesen: a bl. Szűz, Mária Cleophae és Mária Salome. Az első szt. Józsefhez, a második Alpheushoz, a harmadik Zebedeushoz ment férjhez. Alpheusnak fiai voltak: ifiabb Jakab, Simon, József (justus az igazságos) és Júdás (Tádé) apostolok, Zebedeustól származtak: idősebb Jakab apostol és János apostol és evangelista. A szent családot s a másik két Mária családját ábrázolja tehát az oltár párkányán külön piédesztálra helyezett három szoborcsoport. A fatalapzatok előlapján gót minusculás betűkkel irt abbreviációs felirat jelöli meg a családtagok neveit. A középső csoport alakjai: szt. Anna karjain a gyermek Jézussal, szemben vele a bl. Szűz, mögöttük szt. József aranyalmát nyújtva. A talapzat felirata: DE. ET FILIUS. ET. SPVSSANCTVS. CV. SANCTA. ANNA. ET. MARIA. FILIA. SVA. ET JOSEPH. VIRO. MARIA. 'Kemény L.: A kassai szt. Erzsébet egyház történetéhez. Arch. Ért. 1897. 46. 1. 240