Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

húnyt jótékony szent faágyon fekszik. Gyászoló rendtárs­női és angyalok veszik körül. Az angyalok egyike a szent kezeiben lévő égő gyertyát fogja. A mennyből szentek és angyalok társaságában a Megváltó tekint le az elhúnyt jó­tékony szentre. 12. Szt. Erzsébetet sírjából kiemelik. A keresztény tökéletesség e példányképét IX. Gergely pápa 1235. május 26-án Perugiában szentté avatta. Sírját a következő évben Siegfried mainzi érsek felnyittatta, testét kemelték s új koporsóba helyezték. E ténynél jelen vannak: a koronás­fejű ősz II. Frigyes császárral, bíborosok, püspökök, szer­zetesek és apácák s ellensége Henrik őrgróf is. A szent Erzsébet életét ábrázoló képsorozat remek festményei Divald Kornél műtörténészünk szerint: »az alakok viseletében és mozdulataiban szinte keresett vá­lasztékossággal, ragyogó színezéssel s a középkorból a szentünkről fennmaradt legszebb, legterjedelmesebb és legművésziesebb s a legtöbb bensőséggel festett legendát képviselik.« Hekler Antal műtörténész ekkép jellemzi a kassai fő­oltár szt. Erzsébet ciklusának a festményeit: »A XV. szá­zad második felének méreteiben legnagyobb és festmé­nyekben leggazdagabb megbízása a kassai dóm 1477-ben felállított kétszárnyú főoltára volt. A 48 képre terjedő megbízás teljesítésében több mester vett részt, akik közül a nördlingeni Herlin köréhez kapcsolódó Szent Erzsébet­ciklus festője a legjelentősebb. Ötletes, eleven, elbeszélő hajlam csöndes lírai természettel párosul benne. Minden erősebb megrázkódtatástól és élesebb hangsúlytól ösztö­nösen idegenkedik. 1« A képek festője a meglágyított plasztikai rajznak és árnyékolásnak is oly mestere, hogy drámai kompozíciói­nak építészeti részei, a perspektivikus hibák mellett, köz­vetlen közelről is úgy hatnak, mintha nem festve, hanem faragva lennének. 1 Hekler Antal : A magyar művészet története. 96. 1. 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom