Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

szögű oromzat (vimperga) emelkedik. Ennek szívében Mátyás király embernagyságú páncélos kőszobra áll. Mintáját Höltzel Mór bártfai képfaragó készítette 1892-ben. A déli kaputól keleti irányban a dómhoz a 15. században a Cromer Ágoston konzul alapította szt. János kápolnát, nyugati irányban pedig a Szatmári György prímás szülei által fundált bl. Szűz kápolnáját építették. Ez utóbbinak külső falán a napóra 1477. évszáma az építés idejét jelöli. A dóm legutóbbi restaurálásakor vésték hozzá a »Ren. 1886.« feliratot, a renoválás évszámát. Külső erkélyjáratok. Vízhányók. A dóm mellékhajói és sekrestyéje fölött, valamint a közép és kereszthajó és a szentély tetőpárkányán a támpillérek sorai között párhuzamosan, csipkésen áttört kőkorlátokkal védett, járható galériák koszorúja húzódik. Ezek az erkélyjáratok nemesen tagolják a formagazdag, de nem túlzsúfolt épülettest klaszikus szerkezetét, a szentély párkányán végighúzódó nyílt galéria pedig úgy hat, mint valami lecsüngő díszekkel is ékített korona, a fiálés keskeny pillérekkel s Ízléses karcsúságú ablakokkal felbontott, merész lendülettel magasbatörő falak oromzatán. Kár, hogy különösen a déli oldalról élvezhető nagyszerű harmóniát a szentély porladozó díszeinek és vízhányóinak csonkjai zavarják. Az erkélyjáratokra a tornyocskákban végződő csigalépcsők vezetnek fel, amelyeken nemcsak a mellékhajók tetőzetére, hanem a templom padlására s a hossz-és kereszthajó tetőzetének metszőpontja fölött lévő nyeregtoronyhoz is eljuthatunk. A csigalépcsőkre a dóm belsejében három s a déli külső falon pedig egy ajtó nyílik. Ez utóbbi kis kapu tympanonjából kőbe vésve Wéber József építésvezető képmása tekint reánk. Felirata: »WEBER JÓZSEF építésvezető sz: 1831. Schwendiben*: Würtenberg: t 1880. X. 13.« 205