Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

Domini Millesimo Sexcentesimo Septuagesimo primo. Leopoldus, Thomas Pálffy Ep. Nyitriensis, Stephanus Orbán.«

1 E királyi parancsot Spankau Páris főkapitány, kir. biztos még ugyanazon 1671. év november 24-én végrehajtotta s a Szt. Erzsébet dómot tartozékaival együtt Szegedi Ferenc egri püspöknek (1669—1675) hivatalosan átadta. Másnap Katalin napján az egri püspök a dómot ünnepélyesen fölszentelte s benne hálaadó »Te Deum«-ot tartott. Az ünnepi misén, melyet Bársony György váradi püspök, szepesi prépost mondott, Sámbár Mátyás tudós jezsuita atya prédikált. Ekkor a dóm oldalfalába befalazva egy igen értékes, három rőfnyi magas szentségmutatóra is akadtak, amelyből Thököly Imre 1682-ben pénzt veretett. Mivel a dóm épülete, belső berendezése és tornya dezolált állapotban volt, I. Lipót 1675. december 14-én Bécsben kelt rendeletével szigorúan meghagyta a kassai tanácsnak, hogy a patronátusi jog címén, melyet magának tulajdonít s amelynek gyümölcseit élvezi, gondoskodjék a dóm rendbehozataláról, a céhekkel restauráltassa meg oltáraikat, szereztessen be zászlókat a nyilvános processiók számára, a templomot tisztíttassa meg, a tornyokat javíttassa ki s a katholikus egyházi személyek számát megfelelő módon nagyobbítsa. A dóm külső és belső állapotára, jogi helyzetére s Kassa vallási viszonyaira nézve jellegzetes királyi rendelet latin szövege szószerinti magyar fordításban a következő : »Lipót Isten kegyelméből mindenkor felséges választott római császár, és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Okos és körültekintő kedves híveink. Hiteltérdemlő értesítésből megtudtuk, hogy a kassai plébániai templom, amelyhez hasonló a mi Magyarországunkban alig van és amely már három esztendő óta az akatholi1 Kassa-városi levéltár, 9127. sz. 116