Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

I. Rákóczy György 1648. október 11-én meghalt s az 1645. szep. 16-án kötött linci béke értelmében, Kassa ismét a király uralma alá jutott. A jezsuiták visszatérhettek a városba, most már állandóbb és zavartalanabb tartózkodásra. Midőn III. Ferdinánd király (1637—1657) 1647. július 18-án szentesítette az 1646—47-iki pozsonyi országgyűlés 18. és 19. törvénycikkeit, amelyek Kassán szabad vallásgyakorlatot biztosítottak a kathoükusok és reformátusok számára és arra kötelezték a városi tanácsot, hogy »a katholica és helvetica confession lévők részére, templom, iskola és papi illetve prédikátori házak részére, illendő, alkalmatos és elegendő helyeket jelöljön ki«, az evangelikus tanács e törvénynek, amely ellen követei oly hevesen küzdöttek a diétán, most is ellenállt. Sok huzavona és tárgyalás után a tanács végre kijelölte a helvét hitvallásúak részére a Mészáros utcában a felső bástyánál lévő puszta helyet, a római katholikusok részére pedig Szemere Pál háza végében levő kertet. A reformátusok elfogadták a telket s 1652-ben hozzáláttak templomuk felépítéséhez, a katholikusok számára kijelölt helyre vonatkozó tanácsi rendelkezést a vármegyei megbízottak a főkapitányhoz megfellebbezték, mivel e helyek »rút, undok, bűzös, nem emberséges embernek valók« valának. Végre Pálffy Pál nádor személyesen jött el Kassára s az ő közbelépésére »a katholika religion lévő atyafiaknak demonstráltattak és assignáltattak a kassai magistrátustól a Czaigház mellett Váradi Pál uram telke hátulsó végében Nyeregjártó András házai jure perpetuo.«

1 A kassai kathoükusok azonban a kegyelmetek azt is az kegyelmetek Ecclesiajaban levő tanito rendeknek, hogy az mely Ecclesiak eőkegyelmektől dependealnak mindenüve megh hirdessék hogy az szerint cselekegyenek.« — Kassa-városi levéltár 1645—7161. sz. 'Pálffy Pál nádor okmánya, Kelt Kassán 1650. febr. 19. — Kassa tanácsi jegyzőkönyve. Városi levéltár. 98