Wick Béla: A kassai Immaculata-szobor története (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1928)

I. Az Immaculata-szobor megalapítása

15 építés idejének korszerű adatait tartalmazza. E latin szöveg a következő : SEDENTE IN\

TOCENTIO XIII. ROMANO PONTIFICE, REGNANTE CAROLO VI. ROM. IMP. HUNGÁRIÁÉ REGE. PYRAMIDEM HANC VIRGINIS SINE LABE CONCEPTAE, ÄONORI DIVINO, CULTUI S. MARIAE, D1VORUMQUE PATRONORUM. PUBLICAE DEVOTIONI AC PERENNI MEMORIAE COMMUNIS LIBERALITAS ET PIUS ZELUS POSUIT. Magyarul : „XIII. Ince pápa uralkodása idejében^ VI. Károly római császár, magyar király uralma alatt, a szeplőtelenül fogantatott szűz ezen emlékoszlopát, Isten dicsőségére, sz. Mária és a szt. Pátronusok tiszteletére, a nyilvános ájtatosság számára és örök emlékül, a közadakozás és a kegyes buzgóság állította föl." A talapzat sugárágainak homoruan ívelt négyzetes végződéseiben eredetileg egy-egy vörösrézből készült s aranyozott dombormű volt beillesztve. Ezek az éhséget, a dögvészt és a háborút ábrázolták allegorikusán. Ez értékes, művészi érclapokat az 1881-iki restauráláskor helyükről levették s megőrzés végett, előbb a városi levéltárban, utóbb a muzeumban helyezték el. Az emlékmű épitője : Tornyosi Tamás építőmester,

1 a szobormüvek megalkotója pedig a nála alkalmazott Griming Simon képfaragó volt.

2 A három rézbevert s aranyozott plakettet Immerwohl György aranyműves készítette. A kőfaragó munka vezető mesterei a lőcsei Horn Frigyes és Riedberger Péter voltak. A festő, mázoló, az obeliszket ezüstöző, aranyozó és lakatos munkát többnyire helybeli mesterek végezték. Az Immaculata-emlékhez a kőanyagot különböző helyekről szerezték be. Az obeliszk egész a Máriaszoborig lőcsei kőből való. Évek multán kitűnt, hogy porladozó 1 Tornyosi épitelte a szt. Rozália fogadalmi templomot. Meghalt 1733-ban. 2 Griming Simon 1723-ban Kassán polgárjogot nyert. Kemény Lajos »Kassa város műemlékei«. 1917. 22. 1.