Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)
Nemzetiségek
77 gek számára magyar dalokat. Az a lány pl., aki visszajárt Falucskára fonóba, folyton járt a szomszéd Pálnéhoz nótáért. ,,Mindég jött, hogy hogy is van ez Juci néni." Falucskán aztán nemcsak tanított, hanem még „fordított" is magyar nótát. Ott t. i. most sok magyar dalt énekelnek magyar szöveggel, de nem értik. Kevesen tudnak magyarul. Ő próbálta tanítani, hogy „lehet azt szlovákul is" és fordította a szöveget, „de nem pászolt". íme egy példa arra, hogy lefordítják egymás szövegeit a különböző nemzetiségek. El lehet képzelni, hogy ha ügyes verselő csinálja ezt a fordítást, mindjárt „pászol" is. Pedig ezek rövid lírai dalok voltak, ezeknél nehezebb a fordítás, mert szavakon, apró kis fordulatokon múlik a hatás, sőt az értelem is. Ha mégis megpróbálják ilyeneknél is, mennyivel gyakoribb lehet balladáknál: itt csak az esemény menetét kell nagyjából megtartani a fordítónak. Az a tény, hogy mostanában különösen sok magyar nótát dalolnak Falucskán és pedig magyar szöveggel, ismét érdekes tanulsággal szolgál. Ők maguk azzal magyarázzák, hogy most el vannak vágva a többi szlováktól és nem tudnak új szlovák nótákhoz jutni. Rá vannak hát utalva a magyarra. A falucskai példa tehát igazolja a magyarországi nótákkal kapcsolatban tett megfigyelésünket: a határ akadályozza a dallamvándorlást. (Kezdetben arra gondoltam, hogy mióta magyarok lettek, kötelességüknek érzik magyar nótát dalolni, mert erre is volt példa: a tót suszter semmi áron nem volt hajlandó tót nótát dalolni, csak magyart, pedig a visszacsatolás előtt erősen magyarellenes volt. Sőt még a lányok közt is akadt, aki megkérdezte, hogy szabad most szlovákul dalolni, hiszen most magyarok?) Falucska nótakincsének ez az elmagyarosodása csak folytatása a régi folyamatnak. A falucskai szlovák dalok nagyrésze már a múltban is magyar eredetű, vagy magyar jellegű volt. Nem részletezem ezt a kérdést, mert csak azt mondhatnám el, amit Bartók állapított meg az egész tót és rutén területre nézve. 2 0 Itt csak azokat a példákat említem, melyekből kimondottan az áji és falucskai dalok kapcsolata mutatható ki. A következő példák közt ott van a „Csap uccán végig" dallama, mely Áj ban — mint láttuk — igen kedvelt dallam és giustosított, már népivé alakuló formában az egész vidéken közszájon forog. Ott van a „Mikor megyek Pestre" kezdetű, szintén általánosan ismert dal. (76., 77.) Igen tanulságos a következő dallam: „Ez az én szeretőm" kezdetű műdal második fele. Ugyanabban a felére csonkult formában ismerik Falucskán, mint Áj ban. ľ 0 Bartók B.: Népzenének és a szomszéd népek zenéje. Népszerű Zenefüzetek 3. sz. Budapest, 1934.
