Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Bevezetés

8 csak a falu összeségére vonatkozik; külön-külön az egyeseknél is meglepő nagy daltudást lehetett találni. Különösen a férfiaknál volt ez nagy a sok műdal révén, úgyhogy teljesen sosem lehetett kimeríteni egy ilyen ember dallamkincsét. Pedig 6okan felírták papírokra, ami napközben eszükbe jutott s csak arról kellett egymás után kérdezgetni a dalokat. Egy középkorú embernél 300 is volt felírva, főleg műdal, de ezenkívül is majdnem minden népdalt tudott, ami mástól előkerült. Megközelítőleg 500 körül mozog ennek az embernek a daltudása. Ez a dallambőség már önmagában ráirányítja a figyelmet a daltanulás kérdésére. Honnét, hogyan gyűlik össze ennyi dal? Külön útja-módja van-e, vagy egyszerűen ráragad az emberekre, öröklődik nemzedékről nemzedékre? A következőkben látni fogjuk, mennyire tudatos az igyekezet az ájiak közt mindig új és új dalt tanulni s hogy ez milyen jellemző és sajátos vonása az áj i életnek. A daltanulást vizsgálva egész életük a szemünk elé kerül, mert család, falubeli társadalmi élet, a vidékkel való érintkezés, a mezei munka, az élet minden mozzanata alkalmas arra, hogy új dallal gazdagítsák tudásukat.