Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Bevezetés

6 semmi pontos leírás. Milyen hangszerekkel élnek, ki a szervezőjük, tanítójuk, hogyan készülnek, egyenként és együtt a szereplésre. Hogyan gyarapodik zenekészletük .. . legtanulságosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletre kiterjedő leírását, szóval zenei monográfiáját elkészíteni."

6 Ennek a feladatnak megoldását próbáltam meg — Kodály irányításával — abban a kutatásban, melyet 1940. év folyamán végeztem Áj ban, a Magyarságtudományi Intézet ösztöndíjával. Először 2 hónapig, azután egy félév múlva újabb egy hónapig tartózkodtam a faluban, — miután előzőleg tisztán múzeális célra végeztem itt gyűjtést és ily módon megismerkedtem a faluval. Rendkívül élénk dalolási életet, nagy dallambőséget, fejlett énektechnikát, sok énekes szokást, fonót, gazdalegényekből álló „parasztbandát" találtam, egyszóval meglehetősen sokágú, fejlett „zenei életet". Ennek vizsgálata tanulságos adatokat szolgáltatott az előbb felsorolt kérdésekre. Első lépés volt ebben a munkában a falu teljes dalkincsét összegyűjteni, mégpedig nemcsak a szorosabban vett népi dallamokat, hanem bármit, ami feltalálható, tekintet nélkül származására és értékére. Szükséges továbbá ezt az anyagot egyének és korosztályok szerint is részletezni, vagyis nemcsak az a fontos, mi található fel egy faluban, hanem, hogy kik, hányan tudják, milyen az elterjedtsége, szerepe egy dalnak a falu életében és viszont: egy személy mit, mennyit tud és hogyan tudja az egyes dalokat. Ez a gyűjtés Ájban igen gazdag és változatos anyagot szolgáltatott, Az összegyűjtött dallamok száma 1200 körül van. Ebben az anyagban a legváltozatosabb elemek vannak együtt: régi és új népdalok, műdal (ezalatt mindaz értendő, ami nem népdal, tehát „hallgató", kupié, sláger, iskolai ,,tan"-dalok stb.), egyházi ének, (búcsús ponyván, vagy csak szájhagyományban élő, esetleg már csak cigányasszonyok által használt énekek), szlovák és cigánydalok. Még elég szép számmal került elő a népzene régebbi rétegéhez tartozó dallam. Körülbelül 60 ezeknek a száma. Feltűnően sok köztük az alföldi pásztor- és betyárnóta. Torna és Jánok körül még ma is sok alföldi pásztor legeltet, különösen juhász. Ezeknek köszönhető a pásztordallamok fennmaradása: a pásztorság ugyanis jobban őrzi hagyományait és jelenlétük folytán ezek a dallamok 8 Evvel a magyar zenefolklore hazai problémákból kinőve messze túljutott a rokonszakmák célkitűzésein. A mesekutatók pl. még egy kiragadott mesélő külön vizsgálatával vélik megoldhatónak a folklóre problémáit. L. Ortutay: Fedics M. mesél és külföldi mintaképeit (idézve u. o.).