Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Variálás

49 ,,Ere jó táncolni a bálba!" Szerkezete, dallamvonala teljesen azonos a népi dallamokkal, ha még ötfokú lépések is kerülnek bele, a legjobb népdallal is kiállja a versenyt. Ugyanilyen a 38. példa. Ezt már a sorok záróhangjainak kis változtatásával hozták közelebb a népdalok szerkezetéhez. Mikor ezt a régi hallgatót a lányok gyors tánc közben frissen dalolják, meg nem különböztethető a többi népdaltól. Egyáltalán a szerkezet, az uralkodó ABBA forma is igen kötelező példa, a műdalok A A

5 B A formáját is erre változtatják el. Különösen, ha nehezen intonálható ugrások, vagy modulációk jönnek létre a kvint-transzponálással. (40,) Ugyanilyen változást szenvedett a vásári énekesek ballada-dallama. (41—42.) A A

5 B Aból ABBA lett ötfokú lépésekkel, lírai szöveggel, csak épp szinkópás ritmusa árulja el műdal eredetét. Sokszor egészen kis fogásokkal adnak népi zamatot a giustosított műdalnak. (43.) A ,,Csap utcán" dallama ez hangról hangra, csak a kis aprózás benn új és friss. Az előbbi 40. példánál egy más érdekes jelenséget is láthattunk: az eredeti tíz szótagú dalra tizenegyes szöveg van ráhúzva. Ez a jelenség nem ritka és elég fontos tényező a variáns alakulásban. Már említettük az egyházi éneknél idegen szövegek ráhúzásával kapcsolatban, hogy a nem teljesen illő szöveg kényszeríti az énekest, hogy változtatást tegyen a dallamon. Mikor aztán megbomlik a dallam zárt alakja, akkor nyílik lehetőség a variálásra. Az énekes kénytelen valahogy megoldani a dallamvonalat a bizonytalan helyen. Vagy már neki sikerül ez, vagy annak, aki tőle ezt a bizonytalan formát átveszi. Ennél a példánál a tizenegyes szövegnek csak annyi szerepe van, hogy a sorok záróritmusát megváltoztatta. Okoz azonban nagyobb különbségeket is. A következő példában (44—45.) az eredeti tizes dallamot egy másik öreg tizenegyes szöveggel adta elő. De a tizenegyes szöveggel baj volt az előadás pillanatában. Az öreg ember nagyon sokáig gondolkozott elmerülve, mielőtt előállott, hogy még van egy nóta. Nyilván az eredeti szövegen törte az eszét s miután hiába próbálta eszébe juttatni, ráhúzta erre. A dallamvonal sokáig ingadozott is, különösen a középső sorok, míg végre valami állandóbb alakot nyertek. A más szöveggel kizökkent a dal eredeti formájából és szinte újra kellett teremteni az egyes sorokat. (NB. A 10-es forma [44. pl.] még jobban eltér egyes helyeken a szokásos dallamvonaltól, mint a 11-es. Nem egy korosztályból való a két öreg, akitől a két példát leírtam és így érthetők a különbségek. De maga a 10-es alak létezése bizonyítja, hogy a 11-es alkalmi rögtönzés, esetleges forma és a dallamvonal ingadozása a szövegnek köszönhető.) Vargyas ; Áj falu zenei élete. 4