Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)
szemmel, örömtől kipirult arccal hallgatják a zsúfolt teremben. Büszkén nézzük a vetített képeket, amelyek az erőteljes magyar népi kultúra építészeti teljesítményeiről számolnak be. Pozsony, március 13 Egy nyitott ablakból katonazene harsogása, harcikocsik dübörgése s menetelő végtelen hadoszlopok ütemes döngése hallatszik ki az utcára. A német hadsereg bécsi bevonulását harsogja bele a rádió a csendes kis pozsonyi mellékutcába. S alig hisszük el, amikor a Deutschlandsender speakerje bemondja, hogy a bécsi Burg kapujánál szudétanémet küldöttség üdvözölte Hitlert s hogy a prágai parlament szudétanémet képviselői táviratot küldtek neki az Anschluss örömére. Minden kétséget kizáróan érezzük, hogy igen nagy változások előtt áll a mi magyar életünk is. Estefelé a Szlovákiai Magyar Kultúr Egylet két vezetőembere, Révay István és Staud Gábor a csehszlovákiai magyarság kulturális életét érintő kérdésekről adnak elő. Igyekezünk kikapcsolni magunkból a határon túl lezajló eseményéket s kisebbségi életünk kultúrmunkájának problémáira összpontosítani figyelmünket. De az előadás után, amikor a Toldy-Kör teaestjén együtt vannak a párt, a kultúrszervezetek és a Makk vezetői: csakhamar észrevesszük, 8