Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

csehszlovák köztársaságon bélül. Ezentúl Szlo­vákiának külön autonóm kormánya lesz. Este a pozsonyi színház előtt nagy szlovák népgyűlés az autonómia megünneplésére. Alig három hónappal ezelőtt Hlinka András állt ezen a helyen, hogy meghirdesse a végső har­cot a pittsburgi szerződés érvényesítéséért. Most helyette Sidor Károly áll az erkélyen. Tőle tudja meg nemzete ebben az órában, hogy Hlinka András húszesztendős álma megvaló­sult. A színház előtti tömeg tekintete Sidor Károly reflektorfényben úszó alakjára szege­ződik. Pozsony, október 7 Csodálatos ünnepe van ma a csehszlovákiai magyarságnak. Az Egyesült Párt parlamenti klubjának szózata bejélenti, hogy húsz esztendő kitartó küzdelme után, most a nagy magyar­lakta területek visszatérnék a magyar hazába. Mindenfelé az országban magyar fejek borul­nak össze a rádióknál és hallgatják a szózatot, Jaross Andor és Esterházy János szózatát, amely a pozsonyi rádió mikrofonján át meg­hirdeti a hazatérés örömhírét az egész magyar nemzetnek. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom