Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

Ennek a könyvnek a szerzője a szlovákiai magyar nőmozgalmak vezetője volt s azok közé tartozik, akik a legtöbbet tettek a kisebbségi magyar ifjúságért. Prága, Brünn és Pozsony közt oszlott meg élete s a kisebbségi magyarság minden jelentősebb megmozdu­lásában részt vett. A felvidéki részek hazatérése után Szlovákiában maradt, — mi pedig fájóan nélkülözzük irányító munkaerejét. Itt közreadott feljegyzéseihez néhány magyarázó mondatot kell fűznünk. A csehszlovákiai magyar egyetemi ifjúság szerve­zetei voltak Prágában a Magyar Akadémikusok Köre (MAK), Brünnben és Pozsonyban a Magyar Akadé­mikusok Keresztény Köre (MAKK). A Prohászka Kör a katolikus egyetemi fiatalság világnézeti elit­mozgalma volt, lapja az Û j Élet, lelki vezetője dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok. A csehszlovákiai magyarság népi rétegeinek szel­lemi nevelésével a Szlovákiai Magyar Kultúr Egylet (SZMKE) törődött. Ezt a hatalmas szervezetet Révay István és Schubert Tódor irányították. A SZMKE rövidesen kezébe vette az egész szlovákiai magyarság szellemi életének irányítását. A Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egylet (SZKIE) katolikus alapon szervezte a falvak magyar népét. A naplójegyzetekben több helyen gondolatjelek szakítják meg a sorokat. A szerző a mai időket nem tartja alkalmasnak arra, hogy e részek eredeti szö­vegét közre adja. A KIADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom