Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

megvalósítja a csehszlovákiai kisebbségek jogos kívánságait. A németekéhez hasonló, nagyszabású mani­fesztációra készült az Egyesült Magyar Párt Érsekujvárott és Kassán. Az előbbire vagy harmincezer résztvevő jelentkezett. A hatóság azonban általános gyűléstilalmat rendel el. Mindnyájan sajnáljuk, mily nagy veszteség, hogy a magyar népgyűléseket nem akkor hív­ták össze, amikor a németek az övéiket, még mielőtt a hatóságnak eszébe jutott volna el­rendelni a gyűléstilalmat. Magyar társadalmunkban egyre sűrűbben emlegetik, hogy ha Európa hatalmai a béke­szerződések rendelkezései ellenére nem ellenez­ték az ausztriai németek egyesülését a Német Birodalommal, akkor nem szabadna ellenez­niök a csehszlovákiai magyarság egyesülését sem Magyarországgal. Egyre erőteljesebben tör fel ez a vágy. Pedig hát Csehszlovákia hal­lani sem akar a határrevizióról. A csehszlovák sajtó, a nyugati államok sajtójával együtt vál­tig azt hangoztatja, hogy Csehszlovákia terüle­tének integritását háború árán is megvédik. Már ekkor fellobban előttünk a világháború szörnyű lehetősége ... Kassa, húsvét hete A Prohászlka-Körök Szövetségének vezetői megbeszélése dr. Pfeiffer Miklós, főiskolás lelki­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom