Brogyáni Kálmán: A fény művészete. Vázlat (Bratislava. Concordia, [s. a.])

jelenségek magyarázatának egységes alapra való hozatalához szükségelt öt dimenziós világképe olyan távlatok felé nyit utat, melyek megváltoztatják a tudomány eddigi kapcsolatait. Megváltozik az ember eddigi viszonya is a tudományhoz es a világhoz. Az új társadalom jövetelének útját az új világérzés nyomán támadó, embert és történelmet formáló új igények világítják be, melyek a mai formák között többé már ki nem elégíthetők. Az első és lényeges tartalma a változásnak a valóságéizés olyanfokú megnyilvánulása, amilyenre eddig a kultúrfejlődés történelmében még nem volt példa. Ami forma és lényeg-forradalmat az architektúrában Le Corbusier, Hannes Meyer, Walter Gropius, Adolf Loos és a többiek megindítottak, amit a weimari, majd első szakaszaban 3 dessaui Bauhaus szimbolizál, az mind ennek a változásnak első keresései. A tekintélyelvvel, gazdasági különségekkel, vallási és kulturális miszticizmussal körülbástyázott mai polgári életszemlélet két poluson keresztül közömbösíti ezt a reá veszedelmes hullámot. Egyrészt a kapitalizmus a termelés keretein belül üres stílussá gyengíti elementáris megnyilvánulásaikat, másrészt a kifinomult izlésü polgár csakis mint dekoratív jelenséget képes kezelni. A dekoráció így csinál manirizmust, stilust, az 54