Brogyáni Kálmán: A fény művészete. Vázlat (Bratislava. Concordia, [s. a.])

nek uj dimenzióit teremti meg. Evvel oly mére­tek és tartalmak jutnak kifejezésre, melyek más kifejezőeszközökkel megközelíthetetlenek. Teszi ezt a fotográfia minden nyelvű ember előtt egy­értelműen és általánosan. Az érzéke­lés és a világ valóságainak megélése kiszélesül. Az 1930-as párisi ipari szövetség kiállításán az A. E. G. egy olyan fénykészüléket mutatott be, mely a fényhatások vizsgálatára és fokozására szol­gál. Nemcsak a film kifejezési mélységeinek foko­zódását jelenti e felfedezés, de olyan útnak a meg­találását is, mely a film lényegében már adva volt. Ez a készülék a sebesség kapcsolatában csi­nálja meg a fotogram sztatikus alakítását. A foto­gramon megdermedt fény feloldódik, mozgás­ba kezd. A futó filmszallag még közelebb hoz az életéhez. Szemtül szembe látjuk a fényt, melyet eddig mint a tárgyakról való reflexiót vettünk tudtul. Moholy-Nagy filmcenáriuma a fénygépen jelenti a kutató munka első állomását. a fotográfia az új társadalomért való harcban A tudomány új fizikai és kémiai ismeretei sorra változtatják meg a világról alkotott eddigi ké­pet. A kanti tér- és időszemléleti kategóriának a különállása az új fizikai világképben megszű­nik. Einstein négydimenziós, sőt egyes fizikai 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom