Brogyáni Kálmán: A fény művészete. Vázlat (Bratislava. Concordia, [s. a.])

L. J. M. Daguerre 1839. augusztus 18.-án a mai kibontakozott fotografia első, de a koncepcióban már teljes alapjait lerakja. A valósággá lett fotográfia tökéletesítésén most a fizikusok és kémikusok egész serege dolgozik. A laboratóriumi munkák pontos méréseiben és számításaiban edzik tökéletessé az új művészet eszközét. A fotográfia trecentója ez a korszak. A látás meghódításáé a kifejezés uralma alá. Ahogyan a piktúrában a festődeszka, az alapozás, a festék, a távlat, a levegő, a szín rejtett titkai mind sorra megnyílnak az áhítatos festő kutatók előtt, úgy haladnak lépésről-lépésre a fotográfia első pionírjai. Petzval 1840-ben megalkotja az első kettős portréobjektivet, huszonhat évre rá Steinheil az első aplanátot. Mikor 1889-ben Zeiss, majd később Goerz ezt az első anastigmáttá tökéletesíti, már a negatív és pozitív eljárások sorozata rögzíti és sokszorosítja az első tökéletesített lencsével formált látásélményt. a kialakúlt fotográfia és kora A fotográfia funkciója ekkor egyedül a portré fotográfiára szorult. Mint olcsó, pontos és gyors portréalakitó eszköz a kidolgozásban való tökéletes anyagszerűsége ellenére is, a beállításban a 18