Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Iratok
88 volna oltani, ma már nagy láng, mely akadálytalanul harapodzik tovább, folyton nagyobb mérvet ölt s komoly veszéllyel fenyegeti a hazát. Nem tagadhatjuk ugyan s elismeréssel kell kiemelnünk, hogy a belügyminister úr az újabb időkben erélyes magatartást tanúsított a magyar állam egysége és méltósága érdekében; de egészben véve kormányunk eljárásában mégis hiányzik a kellő következetesség s az egész országra, a kormányzat minden ágára kiható öszhangzó tervszerű tevékenység, s különösen a nemzetiségi izgatásokkal szemben követett eljárásra nézve egész nyíltsággal kell kijelentenünk: hogy kormányaink intézkedései inkább a baj symptomáinak, mint a baj okainak elhárítására voltak irányozva. Ily eljárással talán azt lehet elérni, hogy a nemzetiségi izgatás következményei demonstratív vagy erőszakos módon ne nyilvánuljanak, de a bajon gyökeresen segítve nincs, mert ha a baj okai megmaradnak, megmarad maga a baj is és tovább dúl a nemzet testében s csak alkalom kell, hogy annál nagyobb erővel és pusztitóbban törjön ki. Semmi sem igazolja annyira ez állításunkat, mint a nagy-rőczei, turocz-szent-mártoni és znyói pánszláv szellemű gymnasiumok létezése. Köztudomású dolog: hogy e nem régóta fennálló gymnasiumok oly célból alapíttattak, hogy a panslavismus a felvidék hazáját szerető tót lakossága között a közép tanodák útján nagyobb sikerrel terjesztessék; tudja mindenki, mily hazaellenes szellem uralkodik ezekben a tanintézetekben; tudja mindenki, hogy e tanintézetek mennyire nem birnak a kellőleg berendezett középtanodák kellékeivel, s hogy a bennök tanuló ifjúság szellemi kiképeztetése teljesen el van hanyagolva s csak a panslavismus terjesztése van bennök a fő súly fektetve; tudja mindenki, hogy az az ifjú, aki a nevezett tanintézetek egyikében csak néhány évet töltött, onnan, mint a magyar haza elkeseredett ellensége kerül ki. S mégis mindezek dacára ezen tanintézetek sohasem vizsgáltattak meg alaposan az állam közegei által és sohasem tétettek intézkedések kártékony működések megakadályozására. Pedig a veszély nagy, mely ezen tanintézetek működésében rejlik. Az államok főereje azon ragaszkodásban fekszik, mellyel polgárai iránta viseltetnek. Aki az állam polgáraiból a ragaszkodást öli ki, s a gyűlöletet ébreszti föl az állam iránt, az az államot lételében támadja meg. Ezt tudva, öntudatosan s tervszerűleg alapították a felvidéki pánszláv izgatók a nevezett három gymnásiumot, hogy a leghatalmasabb eszközzel, az iskola segélyével csöpögtethessék az ifjúság fogékony kebelébe a gyűlölet mérgét s mesterséges eszközökkel szaporíthassák a magyar haza ellenségeinek számát.
