Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Znióváralja
64 leleteket említí: A tanárok a magyar nyelvet állandóan ,,idegen"-nek (cudzá reč) és nem államnyelvnek nevezik", az intézet valamennyi felirata szlovák, a jegyzökönyveket szlovák nyelven szerkesztik, a tanárok tanácskozási és társalgási nyelve állandóan a szlovák. A templomban az ifjúság csak szlovákul és latinul énekel és az istentiszteleteken naponként imádkozik a pápáért, a szülőkért és az intézet jótevőiért, de az imádságokban a királyért vagy a hazáért való könyörgésnek nyoma sincs. Magyar szavalatra az ifjúságot nem tanítják, Čulen Márton igazgató pedig eltiltja diákjait a helybeli állami tanítóképző növendékeivel való érintkezéstől azon indokból, hogy azok renegátokká, vagyis magyaronokká lettek. Ilyen a többi tanár lelkülete is, akik még a városka társadalmi életében is mereven elzárkóznak a magyaroktól. A hazafias érzelmű turóczi lakosság ennek az állapotnak legfőbb okozójául Čulen Márton igazgatót tartja, aki iránt ,,előbbi politikai balesetei miatt ellenszenvvel viseltetik." Kétségtelen, hogy a jelentésben felsorolt ezek a tények korántsem olyan súlyosak, mint amilyenekkel pl. a rőczei gimnáziummal kapcsolatban Czékus szuperintendens jelentésében találkoztunk. De nem is olyanok, amelyeknek erélyes kiküszöbölése után maga a gimnázium fenntartható nem lett volna. Sőt még a tanárok lelkületére vonatkozó megállapítást is túlzásnak volnánk hajlandók minősíteni, amikor elolvassuk azt az ünnepélyes hangú Nyilatkozatot, 6 6 melyet a tanári kar intézett Barton fő5 6 A csatolt Nyilatkozat vonatkozó része így hangzik: „ ... a gymn. tanárkara kijelenti továbbá a legünnepélyesebben, hogy előtte édes magyar honunk integritása szent és érinthetetlen s egyidejűleg szíve mélyéből óhajtja, miszerint édes honunk nemcsak anyagilag, de szellemileg gyarapodjék, váljék benne általánossá a régi, jóhírű magyar becsületesség, terjedjen minden lakói között a köz, de valódi műveltség és tudományokbani haladás, hogy így a műipar gazdászat és kereskedelem, mint a jólét főmozdonyai, benne fejlődjenek,, miszerint minél hamarabb a hatalom és dicsőség azon fokára emel-
