Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Znióváralja

62 folytak be az alumneumra (diákok étkezdéje), valamint a gimnázium új épületére is. Az adakozók legnagyobb része természetesen a római katolikus papság köréből került ki. Ezek között szerepel Cherven Flóris beszterczebányai nagyprépost 1500 frt.tal, dr. Mally János bécsi prefektus 1000 frt.-tal, Nemcsák János teplai plébános 1050 frt.-tal, Juriga János esztergomi kanonok 500 frt.-tal, dr. Kozácsek József nagyváradi kanonok és apát 1100 frt.-tal, Pantocsek József eperjesi prépost 1000 frt.-tal stb. A patronátus elnökévé Gottschár János apátot, a turóczi szlovák nacionalisták egyik vezetőjét választották, az iskola igazgatója pedig a jónevü pedagógus, Čulen Márton, beszterczebányai áldozópap lett. Tanárok voltak továbbá: dr. Korauš Mátyás ny. katonaorvos, Zaymus Gábor beszterczebányai áldozópap, Náhlik Henrik franciskánus szerzetes és Zachej Samu világi tanár. Az első két osztály 1869 szeptemberében nyilt meg 73 diákkal és a következő tanévekben nyíltak meg a III. és IV. osztályok is. Ekkor a tanulók száma 151-re, maid 157-re, azután 153-ra emelkedett, az 1873/74. tanévben pedig számuk 141 volt.

5

4 A király 1871. június 22-én kelt legmagasabb elhatározásával adta meg az iskolának a nyilvános tanítás jogát, ez a nyilvánossági jog azonban csak 3 évre szólt. A tanítás nyelve itt is a szlovák volt, bár a rőczei és szentmártoni gimnáziumoknál a znióiak nagyobb súlyt látszottak helyezni a magyar és a német nyelv tanítására is. Az iskola szelleme öntudatosan szlovák, de legfőképen vallásos, az ellátás pedig az intézetnél igen olcsó, mert a tápintézet (alumneum) havi 5 forintért élelmezett egyegy tanulót. Ennek a körülménynek, de különösen az iskola katolikus jellegének tulajdonítható, hogy látoga6

4 Lásd az iskola 1871/72, 1872/73. és 1873/74-iki tanévekről kiadott Értesítőit.