Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Nagyrőcze
13 tanítási nyelv segítségével az evangélikus vallás szellemében oly művelt embereket neveljen fel, akik onnan egyházuknak és nemzetüknek őseiktől öröklött földjén, mint annak arravaló, készséges és hithű fiai lépjenek ki az életbe. A gimnázium alapítója vagy támogatója lehet minden magyarországi evangélikus, aki, ha természetes személy, 200 forint, ha jogi személy, 100 forint alapítványi összeggel járul hozzá az iskola létesítéséhez (3. §.). A gimnázium felügyelő hatósága az ú. n. ,,patronátusi konvent", amely az alapítókból és a támogatókból áll. Ebben Nagyrőcze városa és az ottani ev. egyház tíz szavazattal van képviselve (4. §.). Az iskola ügyeit az igazgatótanács intézi, melynek elnöke az iskolafelügyelő vagy helyettese (5—9. §§), míg az iskola élén a konvent által kinevezett igazgató áll. A szervezeti szabályok utolsó (17. §) pontjának rendelkezése szerint pedig a gimnázium az egyházi hatóságokhoz olyan viszonyban áll, mint amilyenben állanak az egyházkerületben fennálló többi evang. iskolák. Az 1864/65 tanév elején megnyílt a gimnázium III. és IV. osztálya, majd azután évenkint egy-egy újabb osztály úgy, hogy az 1867 év szeptemberében már megvan mind a nyolc osztály s az iskola teljes főgimnáziummá fejlődik. De ez az év az intézet életében még azért is nevezetes, mert ugyanakkor, szeptember 10-én és 12-én, az egyetemes evang. gyűlés, amely az egyház eddigi két külön pártja, az ú. n. autonómisták és a patentisták között évekig tartó harc után a megegyezést létrehozta, elismeri a nagyrőczei főgimnáziumot is és a gyűlésről készült jegyzőkönyv 16. pontja értelmében azt „kebelébe fogadja". Ugyanazon esztendőben pedig a kultuszminiszter is megadja az iskola részére a nyilvánossági jogot (1868. évi május hó 7-én kelt 5698. számú rendeletével), akinek Maday Károly tiszai szuperintendens beterjesztette a gimnázium fenntartására szükséges vagyon kimutatását s így eloszlatta a miniszter aggodalmait abban a tekintetben,