Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Bevezetés
11 tartalmú rendeletben 4 hívta fel Czékus István tiszai és Geduly Lajos dunáninneni evangélikus szuperintendenseket (püspököket), továbbá Barton József apát, kir. tanácsost, a pozsonyi tankerület főigazgatóját, a nagyrőczei, turóczszentmártoni evangélikus, valamint a znióváraljai autonóm katolikus, de a tankerületi főigazgató felügyelete alatt álló gimnáziumok elleni vizsgálat megindítására. Felkérte továbbá Zsedényi Edét, a tiszai egyházkerület és Szent-Iványi Mártont, a dunáninneni egyházkerület főgondnokát (felügyelőjét), valamint báró Prónay Gábor evangélikus egyetemes felügyelőt 5 is arra, hogy a szuperintendenseket vizsgálatuk végrehajtásában megfelelően támogassák. Ebben a rendeletben a miniszter felhívta a címzettek figyelmét Zólyommegye memorandumára és felkérte őket arra, hogy az említett gimnáziumok belső életét, szellemét, a tanárok működését és a tanulókra, de nemkevésbbé az illető város társadalmára s annak környékére, politikai életére gyakorolt hatását behatóan vizsgálják meg, s „amennyiben a címzettek arról győződnének meg, hogy az intézetek elleni nyilvános vádak alaposak, a szükséges intézkedéseket a gyökeres javítás vagy átalakítás iránt azonnal eszközöljék." Ezzel a miniszteri rendelettel indult meg tulajdonképpen az intézetek ellen az az eljárás, amelynek ismertetése lesz további feladatunk. Minthogy azonban mind a három iskola jogállása — önkormányzati jellegük ellenére is — különböző volt s mivel ellenük a vizsgálatot is más és más egyházi, illetve tanfelügyeleti hatóság folytatta le s mivel végül azok eredménye is igen eltérő volt, a legcélszerűbbnek látszik, ha az egyes intézetek alapításának körülményeit, történetét, egyházi felsőbbségükhöz való jogi helyzetét külön-külön vázoljuk és az ellenük lefolytatott vizsgálat részleteit is külön-külön ismertetjük. * A Czékus Istvánhoz és Geduly Lajoshoz intézett azonos szövegű rendeletet lásd az iratoknál II. sz. alatt. 1 1 Lásd a III. számú iratot.