Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Iratok
115 I. Mielőtt a bizottság ezen 5 napig tartott vizsgálat eredményének felsorolása és indokolásába bocsátkoznék, helyén valónak látja már itt felemlíteni, hogy hivatalos működését f. é. novemb. 3-ikán reggeli 8 órakor az algymn, tanácstermében a gymn. felügyelője és tanári kara Hodzsa András turóczi-Novák Sámuel árvái esperesek és Bobritzky László liptói esperességi felügyelő urak jelenlétében, a kiküldött egyet, gyűlési jegyzőkönyv és a nm. m. k. ministeri rendeletnek felolvasásával kezdte meg; Hodzsa András és Novák Sámuel esperesek, Révay Nándor turóczi és Bobrovnitzky László liptói esp. felügyelők, magukat a dunáninneni ev. egyházkerület által ezen vizsgálathoz állítólag kiküldött képviselők gyanánt bemutatván, azt kívánták, hogy ők a bizottság minden irányú működésénél hallgatag részt vehessenek. Mely kívánságukat a bizottság azért nem vehette figyelembe, mert a dunáninneni egyházkerületi gyűlésnek e gimnázium ügyére vonatkozó s a kiküldő egyet, gyűlési jegyzőkönyv előrészében szórói-szóra idézett határozatában a fentnevezett urak nem ezen egyetemes egyházi bizottsághoz, hanem a magas kormány által netalán keresztül viendő vizsgálathoz, lettek kiküldve; mert az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének (kiküldő 5-ik pontja alatt jegyeztetett) határozatában, a dunáninneni ev. egyházkerület képviselőinek ezen egyházi vizsgálatnál, habár csak hallgatólagos részvételét is, nem csak nem rendelte el, sőt arról még csak meg sem emlékezik; mert az egyetemes gyűlés kiküldte ezen bizottságot működésében az alattas egyházkerületnek mintegy ellenőrizni akarása legalább is felesleges —, az egyetemes gyűlés által, a dunáninneni egyházkerület határozata ellenére, elrendelt és most végrehajtott vizsgálatnál, különösen pedig az egyes tanuk kihallgatásánál, a tanuk szabad vallomására, bárki másnak is, habár csak hallgatag jelenlét által is, mintegy nyomást gyakorolni akarni, az ügy természete, a tények szabadon előadása, sőt az illetők lelkiismeretébe mélyen vágó téves eljárás lett volna. II. Ezen algimnásium alapítása és fejlesztésének történetét, mely beléletének alapját képezi s működése, iránya és szelleme kifejlesztésénél mérvadó volt, a nyert adatok és tanúvallomások alapján ezekben adjuk elő: