Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Iratok

Ill csátva — a magas kormány vizsgálatot elrendelni kénytelen, s hogy ezen vizsgálat csak kettőt eredményezhet. Vagy constatáltatik az államellenes irány és akkor a kormány a tanintézetek átidomitását elrendelni kénytelen, a mi egy részt autonomikus kérdést könnyen fogna provocálni, másrészt pedig szemben a jövő választásokkal nem opportunus, vagy pedig nem constatáltatik semmi és ez esetben sanctionáltatik az irány, melyről mindegyikünk meg van győződve, hogy rossz. A baj tehát meg van, hasonló a kóranyaghoz, melynek székhelyét tudjuk, inditiumait látjuk, de hozzá közvetlenül nem férhetünk. Nyuljunk tehát hozzá közvetve, vagyis a fekélynek elvezetése által, ez pedig egy állami tót algymnásium. Állítson fel Nagyméltóságod egy algymnásiumot a tótok számára megbizható helyen például Nyitrán — a mire a törvény a magas kormányt amúgy is kötelezi, s melynek felállítása eltompítaná a tótoknak mindennapi panaszát, mely ellen fel sem lehet szólalni, mert törvényen alapszik. — E gymnásiummal köttessenek össze oly anyagi előnyök, miket a fennálló confessionális tót intézetek nem nyújtanak, például semmi tandij és ingyenes vagy igen jutányos tápintézet. És meg fogja látni Nagyméltóságod, hogy a három tót iskolának tantermei üresen fognak maradni, mert az algymnásium anyagi előnyei nagy vonzóerőt fognak gyakorolni a szegénysorsu tót szülőre. Ebben pedig biztosítva lesz a tót ifjúságnak hazafias iránybani nevelése, mert a tanárokat, kikben most rejlik a bajnak kútforrása — a magas kormány meg fogja válogatni, ezek bizonyára tartózkodni fognak az intézet gyanússá tételétől — tudván, hogy a legkisebb gyanú ébresztésével ütött reájuk nézve az elválás órája. Bocsássa meg kegyesen Nagyméltóságod e nézetem nyilvánításáért és fogadja a legkitűnőbb tiszteletem kijelentését. Kelt Liptó Szentmiklóson, 1874 Junius 2-án Szent lvány Márton s. k. egyházi kerületi felügyelő. X. Turócz megye határozata a zólyomi felirattal kapcsolatban. Az 1874. évi május hó 5-ikén Szent Márton mezővárosában, mint «zen tekintetes Túrócz vármegye székhelyén, szklabinaí és blatniczai báró Révay Simon örökös és valóságos főispán úr Őméltóságának elnöklete alatt tartott tavaszi közgyűlés alkalmával határoztatott: ... Tekintve azt, hogy Zólyommegye bizottságának, mint távol-