Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Bevezetés
9 nak jellemzésére, vagy kritikát gyakorolt a kormány politikája felett. így Trencsénmegye feliratában azt olvassuk, hogy ,,a pánszlávizmus immár nyiltan viszi üzelmeit minden téren, de viszi azokat a magyar faj elleni gyűlölettel a család-, be az iskola szentélyébe ..„Bevalljuk készséggel, hogy társadalmi viszonyaink nem állanak fényesen, egy neme a vészt jósló apathiának súlyosodik magyarjainkra s ki tagadhatja, hogy ebben a magas kormánynak is van része?..." „Azon politica, melyet a nemzetiségekkel szemben követ, határozottan káros volt s ß. tanúsított jog tisztelet s mondhatnók félsz bátorítólag hatott e nemes hadra, de leverőleg a jó érzelmű hazafiakra." Szepesmegye közgyűlése többek között ezt a jellemző megállapítást tette: „Mi, kik egy nagyobbára szlovák ajkú lakosság képviseletében gyakoroljuk a hatósági kormányzatot, annak nevében bátran kijelenthetjük, hogy az teljesen ki van elégítve azon intézkedésekkel, melyeket az 1868. évi XLIV. t.-c. a nyelvek használata tárgyában megállapított s hogy útálattal fordul el mindazon tendenciózus törekvésektől, melyek a nemzetiségi úgynevezett jogos igények örve alatt a könnyen félrevezethető tudatlan nép megmételyezésével államellenes űzelmekben nyilvánulnak." A kormány erélytelenségét bírálják Arad szab. kir. város, Nógrád-, valamint Pest-Pilis-Solt-megyék feliratai. Sárosmegye feliratában azt olvassuk, hogy az államellenes agitáció ebben a szlovák ajkú megyében eddig még visszhangra nem talált, Liptómegye közgyűlése pedig — bár szintén pártolja Zólyommegye akcióját — arra kéri a kormányt, hogy e súlyos vádakkal szemben ne mulaszsza el a vádlottakat is kihallgatni, mert a nemzet javára szolgál „a felső magyar hon szlovák ajkú lakosságának érdekében a létező intézeteket meg nem szüntetni, sőt azokat a lehetőségig szaporítani." Nyilatkozott a két érdekelt megye is, Gömör és Turócz, melyeknek területén a szóbanforgó iskolák vol-