A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

15 EZER MAGYAR GYERMEK MÁSNYELVÜ ISKOLÁKBAN — Annak az állitásnak, hogy a magyar kisebbségnek van elegendő számú sajátnyelvii iskolája és gyermekei anyanyelven tanulhatnak, ellentmondanak a következő tények: 1. Az állami statisztikai hivatal közleményének 40—45. számában ki van mutatva, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján 15.000 magyar nemzetiségű gyermek jár másnyelvü iskolába, amelyet egész nyugodtan kikerekíthetünk 20.000-re, úgyhogy a magyar iskolaköteles gyermekek majdnem 20 százaléka jár másnyelvü elemi és polgári iskolába. Hogy mely iskolába járnak ezek a gyermekek, arra a Slovenská Liga adhatja meg a feleletet, amelynek színmagyar községekben fölállított csehszlováknyelvü iskoláiban a tanulók 80—90 százaléka magyar nemzetiségű, akiket a propaganda, Ígéretek, fenyegetések és ajándékozások eszközeivel toboroznak oda. NEM MAGYAR NYELVŰ VALLÁSOKTATÁS 2. Az iskolaügyi referátus egy tavalyról keltezett rendeletével megtiltotta, hogy az államnyelvü felekezeti — és természetesn egyben községi és állami — népiskolákban a hitoktatók a magyar nemzetiségű gyermekeket a vallástanra anyanyelvükön tanítsák. Szomorú, hogy az egyházi hatóságok sem gondoskodtak eddig e gyermekek anyanyelvű hitoktatásáról, ami pedig kötelességük lenne.