A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

ni, hogy a kisebbségek, amelyek az állam terheiben a többségi nemzettel egyenlő arányban veszik ki a részüket, mennyiben részesednek az állami költségvetésből

1 és hogy valójában miben áll az a sokat hangoztatott kisebbségi demokrácia, amelytől a magyar aktivisták annyira el vannak ragadtatva. Nekünk is vannak ifjúsági intézményeink, ínternátusaink, a magyar diákok között is sok a szegény fiu, akik segélyre szorulnak. Amig azonban az uralkodó nemzet fiai az állami segélyek áldásait bőségesen élvezik, addig a magyar ifjúsági intézményeket az amugyis leszegényedett magyar társadalomnak kell eltartania. Hol itt az igazság? Hol itt az egyenlő mérték? A MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG TÁMOGATÁSA Külön fejezetben kell megemlékeznem a művészetek 's a tudomány költségvetési részéről, mert ebben különösen ki vagyunk játszva mi, nemzeti kisebbségek. A magyar tudományos élet támogatásáról Csehszlovákiában beszélni nem lehet, hacsak nem említem föl a szomorúan levitézlett Masaryk tudományos akadémiát, amelynek sorsa akkor pecsételtetett meg, amikor politikai pártok exponenseinek, emigránsoknak és aktivista politikai vezéreknek szolgáltatták ki ezt az intézményt. A kulturális költségvetésnek ez a tétele 32 millióval szerepel a költségvetésben. Ha csak egy százalékot kapna belőle a magyar- 41 -