A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

elegendő lenne a mult évi költségvetési vita alkalmával elmondott beszédeinket megismételni és mindazt a sok méltánytalanságot, ami azóta velünk történt, hozzáadni. KORMÁNYNYILATKOZATOK — A kormánykörök a kisebbségi panaszok elszabotálására most egy uj metódust találtak ki. Megfelelő intézkedések és tettek helyett szó- és nyilatkozatáradattal igyekszenek megtéveszteni a kisebbségek sorsa iránt érdeklődő, de a való helyzetről tájékozatlan külföldi közvéleményt, s az itthonlévő kisebbségeket az Ígéretek fokozott hangoztatásával vezetik az orruknál fogva. Ennek a taktikának a mestere a jelenlegi miniszterelnök ur, aki ujabban középeurópai koncepcióival igyekszik elterelni a figyelmet a rendezetlen kisebbségi kérdésről. — Ezeknek a nyilatkozatoknak egy szempontból mégis volt értékük reánk nézve, hogy tudniillik maguk a felelős kormánytényezők állapították meg, hogy a kisebbségi kérdés rendezésre szorul, s ezzel igazolták a mi eddigi ellenzéki politikánk jogosságát. Maga a miniszterelnök ur ismerte el egy márciusi nyilatkozatában, hogy a magyarok helyzete még a németekénél is rosszabb a köztársaságban, amennyiben magyarságnak a közigazgatás olyan dolgokat nem nyújtott, amelyeket a németeknek már megadott". — Való igaz és minden ellenkező híreszteléssel és állítással szemben mint tényt