A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

romi gimnáziumra nézve. A szerződés szerint a felső négy osztály fönntartásáért évente 24 ezer aranykorona államsegély jár a rendnek. Ezt nem valorizálva 1935-ig az állam kifizette. Ettől az időtől kezdve azonban megtagadta azon a cimen, hogy egy diákja az iskolán kivül illojálisan viselkedett. Megjegyzendő, hogy a dologban a diákot a biróság fölmentette s a másodfokú itélet előtt az ügy amnesztiarendelettel töröltetett. Másik sérelem az, hogy az intézet világi tanárait nem akarják fölvenni az állami nyugdíjintézetbe. A szlovenszkói egyházi birtokokat kormányrendelettel föloldották a kényszerkezelés alól, de a bencésbirtokok föloldásáról eddig értesítés nem érkezett a rendhez. Még rosszabb a helyzet Keletszlovenszkón, amelynek magyar iskolaügyéről szintén elmondok egyet-mást. A nagymihályi járásban van két magyar község: Hegyi és Kisráska. Hegyiben a lakosság kétharmada magyar, Kisráskán pedig 333 lakosból csupán 14 csehszlovák. Hegyiben van egy szlovák iskola és egy magyar katolikus iskola, amelyben azonban 1920 óta nincs tanítás. Igy a magyar gyermekek is a szlovák iskolába kényszerültek. 1936 decemberében megnyílt a hegyi katolikus iskola, ahová egy morva tanítónőt neveztek ki, aki azonban egy szót sem tud magyarul. Ilymódon a két község katolikus gyermekei nem ta- 28 -