A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

CSEH GYERMEK CSEH ISKOLÁBA VALÓ Ugyanezen év decemberében elmondott beszédének egyik része igy hangzik: „Ha mi német városokban nemzeti, pedagógiai és egyéb okokból a cseh szülőknek lelkére kötjük, hogy gyermekeiket cseh iskolába küldjék, az még nem nemzeti agitáció. Mi azt akarjuk, hogy a mi gyermekeink, ugy a németek, mint a csehek, kezdettől fogva anyanyelvükön nyerjenek oktatást. Az osztrák kormány kötelessége, hogy a mi népünket is műveltté tegye." A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A TARTÓS BÉKE ELŐFÖLTÉTELE — Amikor az elhunyt elnök szavait idézem, mint kisebbségi képviselő talán ugy emlékezem meg róla a legméltóbban, ha fölelevenitem az ő, nemzeti kisebbségekre vonatkozó megnyilatkozásait is, amelyek oly klasszikusan vannak megfogalmazva Uj Európa cimü közismert munkájában. — Ha a mi államférfiaink annyira hangoztatják, hogy hűek akarnak maradni Masaryk eszméihez és az ő szellemében akarnak kormányozni, akkor elsősorban ők szívleljék meg a könyvből vett alábbi idézeteket: „Ha tartós békét akarunk elérni, akkor a nemzetiségi kérdést radikálisan kell megoldani, mert enélkül nincs tartós béke Európában. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy az uj Európában is lesznek nemzeti kisebbségek és vegyes nemzetiségű álla- 12 -