Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

Kassa és környéke

Látni, hogy a kommunista párt milyen erős hányadát képezte a semleges pártok csoportjának, az pedig köztudomású, hogy ez a párt erős mértékben rekrutálódott magyarokból és erősen magyar színezetet viselt. A város utolsó cseh-szlovák képviselőtestületének 9 kommunista tagja közül 7 volt magyar. A kisebb csoportokról már szólottunk s még csupán az Iparospárt-ról kell megjegyezni, hogy itt is voltak magyarok, de mellettük kétségtelenül csehek és szlovákok is. Ez a párt ugyanis országos jellegű kormánypárt volt, azonban az ilyen helyen, mint Kassa, melyet a csehek és szlovákok nemzetiségileg meghódítandó területnek tekintettek, inkább a nemzetiségi expanziót közvetlenül szolgáló nagy nemzeti pártokban tömörültek. Különben Kassa képviselőtestülete a 20 cseh-szlovák esztendőn keresztül erős mértékben magyar színezetet viselt magán. A már említett legutoljára megválasztott képviselőtestület 48 választott tagja közül pl. 24

e

6, tehát kerek számmal 50% volt magyar nemzetiségű. Volt a kassai magyarságnak még egy apasztója a cseh-szlovák statisztikában. Ez az ú. n. külföldiek rovata, mely legnagyobbrészt az állampolgárságuk elismerését nélkülözők közül került ki. Ezek ki voltak rekesztve a nemzetiségi statisztika rovataiból, így nem tudhatjuk, mennyi volt közöttük a magyar. Bizonyos azonban, hogy jelentékeny hányaduk magyarokból került ki. Kassán 1921-ben 2240 ilyen egyén lakott (a lakosság 4-2 %-a), 1930-ban 6150 (a lakosság 87 %-a.) Áttekintve a felsorolt jelenségeket, mindenki előtt tisztán állhat a magyarázat, mi alapon tarthatta meg Kassa városa a cseh-szlovák népszámlálási kimutatásokkal ellentétben magyar jellegét. Ha most végül még hozzászámítjuk, hogy a visszacsatolás alkalmával az eltávozott cseh és külső szlovák elem helyét ismét a magyar hivatalnoki apparátus, katonaság stb. foglalta el, igazolva látjuk azt, hogy a város nemzetiségi rétegeződése megfelel annak a jellegnek, melynek az 1938. évi magyar népszámlálás eredménye kimutatta : 77% magyar, 16% szlovák, 4% német.

6

7 Ez a kimutatás következetes folytatása a cseh megszállás előtti felvételek eredményeinek. (Ha valakit mégsem győznének meg az itt felsorolt adatok, úgy hasonlítsa össze egyszerűen a város magyar kisebbségi életének intenzitását a cseh megszállás előtti és utáni szlovák kisebbségi élet intenzitásával és a konklúzió igazolni fogja levezetésünk helyességét.) Kassa városának visszacsatolását tehát igazolva láthatjuk. Most nézzük környékének kérdését. V. dr. az 1930. évi népszámlálás alapján a következő községekkel jelöli meg Kassa alatt a szlovák nyelvhatár vonalát : Ájfalucska—Jászómindszent—RudnokPány—Buzinka—Bocsárd—Abaújszina—Abaújnádasd. Mielőtt a községlánc községeinek nemzetiségével foglalkoznánk, le kell szögezni, hogy a három első község : 6

6 14 magyarpárti, 7 kommunista és 3 a kisebb csoportok részéről. Tost László úrnak Kassa cseh-szlovák időbeli magyar alpolgármesterének szíves közlése. — (A választott tagokon kívül kinevezett tagjai is voltak a képviselőtestületnek.) 6

7 A magyarság létszámát ezúttal a zsidóság is ismét megtoldotta. 32