Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Kassa és környéke
A cseh-szlovák népszámlálások merőben ellentétes eredményeket mutatnak és csupán abban következetesei, hogy a német elem aránya továbbra is hasonlóan alacsony marad. A három számláláson 5-4 és 5%. A magyarok és a cseh-szlovákok aránya a három számláláson a következőképpen alakult : Az 1919. évi kimutatást — mikor a cseh-szlovák megállapító módszert még nem alkalmazták — bizonyos tekintetekben még érthetőnek lehetne venni, mert a csehek és szlovákok csak relatív többséget mutattak. Kétségtelen ugyanis, hogy a városban jelentékeny rétegek — pl. a központi hivatalok személyzete, katonaság stb. — cserélődtek ki és kétségtelen az is, hogy a csehek és a szlovákok erős beáramlása mellett a város kétnyelvűvé lett régebbi beáramlottai az új helyzetben szlovákokként szerepeltek. A magyarság további zuhanásszerű visszaesése azonban akkor sem fogadható el, ha számításba vesszük azt a körülményt, hogy a zsidóság levált a magyar rétegről, mely megszűnt államalkotó elem lenni és vagy az ellentábort erősítette, vagy pedig a bevezetett zsidó rubrikában szerepelt. Feltűnő mindenesetre, hogy a magyarság nagy ugrásokkal zuhant lefelé és végül is a kisebbségi jogokat jelentő 20%-os értékhatár alá szorult le. A város külső képe és benyomása mindamellett alig változott meg és a lakosság minden más életmegnyilvánulása ellentmondott e népszámlálási kimutatásoknak. Nemcsak befelé maradt a város nemzetiségi hatóereje azonos, hanem kifelé is, mert ezentúl is magyar hatást sugárzott ki, ami abban jelentkezett, hogy néhány szomszéd községnek magyarabb adatai adódtak a cseh-szlovák számlálásokon, mint 1910-ben (így Abaszéplak, Szilvás- és Széplakapáti 8 1) vagy a választási eredmények mutatták félreérthetetlenül a magyarsághoz való vonzódás erősödését (pl. Kassaújfalu 6 2). Befelé a legkülönbözőbb megnyilvánulások (mint egyesületi statisztika, a városi közkönyvtár forgalmi kimutatása 63 és egyebek) mellett elsősorban a választási statisztikák döntik meg a cseh-szlovák népszámlálási kimutatások számadatait. Ahogyan Cseh- és Morvaországban a németek választási eredményeik alapján meg tudták cáfolni a cseh népszámlálási adatokat, 6 4 ugyanezt tehetjük mi is magyar viszonylatban Kassán. Sikerült megszereznem a város kilenc utóbbi választási megnyilatkozásának hiteles eredményeit az 1927 és 1938 közötti időszakból, tehát azon időből, mikor a cseh-szlovák éra megállapodottnak volt tekinthető. A pártokat négy főcsoportra kell osztályoznunk : magyar, cseh-szlovák és német nemzetiség szerint, valamint a semlegesek csoportjára, hová a kommunista, a zsidó és a hivatási alapon szervezett pártokat (pl. Iparospártot) kell sorozni, mely utóbbiak nemzetiségfelettien toborozták 8 1 Abaszéplak : 1910-ben 20%, 1919-ben 40%, 1921-ben 57% m. ; Szilvásapáti : 1910ben 3%, 1921-ben 20% m. ; Széplakapáti : 1910-ben 21%, 1919-ben 32% m. 6 2 1910-ben 4% m., a községi választásokon a magyar pártra szavazott : 1927-ben 52%-a, 1931-ben 50%-a, 1935-ben 26%-a, 1938-ban 28%-a a választóknak. 6 3 L. erről pl. Prágai Magyar Hírlap 1933, VI. 8., a 9. oldalon. 8 4 L. Hassinger: Die Tschechoslowakei. 139 — 141. o. magyar cseh-szlovák I919. I921. 1930. 38% 49% 62% 66% 22% 18% 29
