Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

Kassa és környéke

KASSA ÉS KÖRNYÉKE Kassa városáról és a tőle délre elterülő vegyes vidékről azt igyekszik V. dr. bizonyítani, hogy ezek tulajdonképpen a szlovák etnikum tartozékai. A kettő között nemzetiségi vonatkozásban és vizsgálódásaink szempontjából is a város képviseli a nagyobb súlyt. Nemcsak, mert nemzetiségi jellegadója szóbanforgó közvetlen környékének, hanem azért is, mert e vegyes vidéken található szlovák falvak a városhoz alkalmazotthatárvonal következtében kerültek vissza Magyarországhoz. Először tehát magával Kassa városával kell foglalkoznunk. Mielőtt erre rátérnénk, a következőket kell vitatott környező területéről röviden megállapítanunk. Szó sincs arról, hogy ez a területrész színszlovák lenne és nem volt az azelőtt sem. A várostól keletre fekvő rész azelőtt magyarabb, sőt magyar volt. A tőle délre eső rész pedig kétoldali — délről a magyar nyelvhatár, északról pedig magának Kassa városának — magyar kisugárzó hatása alatt álló terület, mely maga is vegyes lakosságú. Egyébként a bécsi döntés itt szintén nagyon vigyázott az egyenlőségre és csak annyit juttatott e vegyes területrészből vissza Magyarországnak, mennyi Kassa visszacsatolhatásának szempontjából múlhatatlanul szükséges volt. így történt meg, hogy az egész környék két legmagyarabb falva, Magyarbőd és Nagyszalánc hajszálnyira kívülmaradt a határvonalon. Kassa városának tradíciója, kultúrája, társadalmi képe magyar és külső benyomása feltétlenül igazolja a magyar népszámlálások kimutatásait. Ha a város multbani demográfiái adatai következetlenek is és váltakoznak bennük a német, a magyar és a szlovák vonatkozások, bizonyos, hogy a mai fejlettségi fok értelmében vett élete és kultúrája teljesen magyar behatás alatt alakult ki és ezidőszerint a város annyira magyar, hogy e jegyét, még akkor sem vetette le, mikor a csehszlovák időben a cseh-szlovákok statisztikai fölényét vitatták. A multbani nemzetiségi statisztikák itt nem mutatnak ki folytonos lakosréteget, mert a város egyes rétegei nem egyszer cserélődtek, vagy a lakosság időszakonként rendkívül gyors iramban gyarapodott az erős külső beáramlások útján. E közlések adatait tehát 26