Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A nagysurányi szlovák félsziget
Látjuk, hogy az 1930. évi adatok kivételével, a cseh-szlovák adatokat is beleszámítva, minden adatuk szinte színmagyar mivoltukat igazolja. De itt van a felsorolt községek között még Eny is, mely az 1773 és 1938 közötti 13 adata közül mindössze négyszer : Fényesnél, Semberánál, 1910-ben és 1930-ban mutatott szlovák-magyar jelleget, a többi 9 alkalommal magyar, vagy magyar többségűnek, 1 5 a népszámlálásokon — beleértve megint két cseh-szlovák számlálást is — 82-77-62-82-75-98 %-ban magyarnak bizonyult. A magyarság biztos túlsúlya tehát itt is igazolt. Azért jelölte ki V. dr. első zónáját e részen az 1930. évi — látjuk micsoda értékű — adatok alapján, hogy ezt a néhány községet is szlovák községekként szerepeltethesse és ezzel úgy tűnjék fel a dolog, mintha itt egy nagyobb kiterjedésű, zárt szlovák területrészről lenne szó. Amint ugyanis Barsbaracskát, Enyt és Tild-et a V. dr. által elsorolt községláncból az igazságnak megfelelően kivesszük, máris megszűnt az általa célzatossággal elhatárolt terület zárt szlovák jellege és helyreáll a magyar jellegű terület folytonossága Verebély körül, a határ mentén, nyugati irányban egészen Nyitranagykérig. 11 olyan község kapcsolódik itt Barsbaracskához, Enyhez és Tildhez, melyeknek adatsora tökéletesen bizonyítja magyarságukat, vagy magyar többségi mivoltukat : Pózba, Barsbese, Töhöl, Aha, Nagyhind, Kalász, Nemesdicske, Nemespann, Nagycétény, Nyitranagykér, Nyitrakiskér. Ezen községek minden adatukban magyarok, kivéve Nagyhind egyszer Korabinskynál szlováknak van jelezve, Kalász hasonlóképpen egyszer Fényesnél szlovák-magyar, Nemesdicske szlovák hozzátelepítés folytán az 1930. évi cseh-szlovák és 1938. évi magyar népszámláláson gyenge szlovák többségű (1930: 65% szl. — 33% m., 1938: 55% szl. —45% m.), Nemespann pedig Korabinskynál szlovák, Šemberánál egy bizonytalan adat szerint szintén szlovák többségű 1 6 és 1930-ban átmenetileg szlovák többségű (55% szl. — 45% m.). Ez az egy-két adat azonban ennek a négy falunak sem döntheti meg magyar jellegét. E falvak körülfogják Verebély városkáját, melynek adatsora azt bizonyítja, hogy a mult század folyamán még szintén magyar többségű volt. 1773-tól 1890-ig minden adata a magyarok túlsúlyát bizonyítja, csupán az 1850. évi népszámlálás írt itt mindössze 25% magyart össze — ezt az eredményt 1 5 Lexicon : magy., Czoernig : magy.-szlov., Pesty : magy. 1 6 Šembera 331 szlovákot jelez a községben. 1869-ben a lakosság száma 751, 1880-ban 791 volt. Az 1869. évi összlakosszámnak a 331 csak 44%-a. A két számlálás között 662-re kellett volna leapadnia a lakosszámnak, hogy a szlovákok 331 fővel többségben lehessenek — ami valószínűtlen. Lexicon : magyar Korabinsky : magyar Fényes : magyar-szlovák Czoernig : magyar-szlovák Šembera : 1700, azaz 85 % szlovák 1880: 57% magyar 1890: 60% » 1900: 33% magyar 1910: 53% » 1919: 25% » 1921: 17% » 1930: 4% » 1938: 35% » 14
