Sziklay Ferenc: A világ ura

met! És eladtam a hivatásomat. — Lehajtotta fejét az asztalra csapott öklére és zokogott. Gáthy csak hagyta. Befelé mosolygott Telkes erkölcs-öklöndözésén. Undorodott tőle. Ismerte könnyű házassági elveit, melyeket a színfalak világának külön etikájával mentegetett máskor és sejtette, hogy T. Kőrössy Lüszit sem igen lehet a „privát" erkölcsi elvek szerint megítélni. Egykedvűen szivta a szivarját, pezsgőtől zavaros gondolatai ugy karikáztak a fejében, mint a Havanna kékes füstje a homályos étterem levegőjében. Elnyúltak renyhedten, de a legkisebb megmozdulás fantasztikus körtáncra izgatta őket. Most megnyugodott abban, hogy ismeri a barátját. Tudja, hogy a szentimentális hangulat csak átmeneti állapot nála, talán alvó lelkiismeretének egy világos pillanata,ha elmúlik, annál veszedelmesebb jókedvre kerekedik, mintha maga is segíteni akarna az életnarkózisnak, mámorral, feledtető orgiával. Amennyire fegyelmezni tudta a gondolatait, azon erőlködött, hogy megmagyarázza magának, mit jelenthet Goldhand misztikus kijelentése: „Ha én akarom, az üstökösből is bombaüzlet kerekedik ki". Mit tervelhet ez a mindenre elszánt iparlovag, hogyan akarja megfejni még az üstököst is. Gondolataiból Telkes zavarta föl: —< Hát ilyen barátom vagy? Hát nem is vigasztalsz? Nem is próbálod megnyugtatni kínzó lelkiismeretemet? — siránkozott több szinészi pátosszal, mint belső őszinteséggel. — Mit akarsz tőlem? Mit tudom én, mért ereszkedtél meg, mint egy elázott futball. Én a helyedben itt járnám a hibbiszdzsibbiszt az asztalon. Reggel még ilyen nimolé voltál, délutánra granszenyőrré teszi egy siber és bőg. A fene, aki megérti az ilyen komédiást. — Hisz éppen az! Hogy jön ahhoz egy siber, hogy egy Telkes Ernőt granszenyőrré tegyen? És miért? Tudod te, ha én véletlenül németnek születek, vagy franciának, a Reinhardtot hétszer zsebrevágom! De igy! E! kellett adnom a hitemet a művészetben. 24