Sziklay Ferenc: A világ ura

kezdték emlegetni. Az ellenzék interpellációt intézett a kormányhoz a tudomány martirja. érdekében. Az Akadémia kénytelen volt napirendre tűzni a kérdést s a tudomány megszentelt csarnokaiban majd hogy egymás hajának nem estek a „halhatatlanok" a vita hevében. A Ľ Illustration öles cikket irt, hozta a Caduc ur arcképét s hétről-hétre az uj csillag asztrofotografiáját Az egysous-s boulevard-lapok mint a kis sakálok ordították a botrányt. A rajzoló riporterek megörökitették a fürészesetet, felül-alul két ovális képben a részeg éjjeli szerkesztő és a tudós vitáját. A Caduc-féle üstökös kezdett beledagadni a közönség érdeklődésébe, — pedig még senki nem is látta!... Amerika sem hagyta magát. Ott is nemzeti kérdést csináltak a Ras Alhagua uj szomszédjából. A sajtó egyhangúlag a washingtoni csillagvizsgáló, különösen pedig kiváló igazgatója, Mc. Yersey ur mellett tört lándzsát. Itt nem volt ellenzék, mely udvariaskodjék az »ellenféltnek. Kifejtette Mc. Yersey ur fölényes iróniával, hogy a francia fölfedezés elsőbbsége humbug. Csak helyzeti előnyből származik, melynek tudományos értéke nulla. Arról Amerika nem tehet, hogy keiet felé forog a föld. Amerika, illetve fia Mc. Yersey az első percben, amikor módjában volt, fölfedezte a csillagot. Ezt maguk a francia lapok is elismerték. Hiúsági és presztízskérdés Franciaország részéről, hogy utólag el akarja vitatni az elsőbbséget. A csillag semmiesetre sem Caduc-féle, de Yersey-féle üstökös! így folyt a sajtóháboru hetekig. Caduc urnák elég volt megindítani a féltékenység lavináját a politika lejtőjén, nőtt az azontúl magától. Nem is igen volt ideje tovább törődni az ütközet menetével, éjjel ott virrasztott a kupolában, dagadtra nézte a szemét, nappal az íróasztalánál számítgatott, dolgozta föl a megfigyelései eredményét. És a világrend uj lázadója, mintha kísértetet idézett volna Caduc ur, kezdett a fejére nőni, rengeteg gondot, aggodalmat okozott a — keresztapjának... \5