Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Passuth László: Az örök Sáros

felől lassabban indul meg a ruténség beáradása, első történeti nyomai a gyepükön túli területeken a XII. sz. vége óta követhetők. Ez idő tájt még nemcsak súlyában, de számában is uralkodik a magyar elem, mely a honfoglaló nemzetségek úr-ivadékain kívúl főként a Makovica körúl elterúlő hatalmas királyi uradalmaknak s magának a királyi vármegyének szabad népéből kerúl ki. A XIII. sz. fordulóján nyugat felől középnémet, majd vallon telepesek áradata veszi errefelé az utat. Nagyrészúk megúlepszik a szomszédos Szepességben, de bőven juthat belőlúk Sárosnak is, mert a vármegye 1209-ben lezárja a határt Szepes felé. De ez az intézkedés alighanem csak a köznépre vonatkozik — a nyugatról ideérkező királynék idegen kísérő-lovagjai bőségesen kapnak a királyi uradalmak, kihalt nemzetségek s hűtlenségbe esettek birtokainak terhére jelentős domíniumokat. A „merániak" problémája a XIII. sz. elején sűrűsödik országos kérdéssé, amikor Sáros élén kemény, hatalmas comes áll — maga Bánk bán, a nagyúr. A történeti hagyomány szerint viszont Gertrudis királyné lovagjai közt foglalt helyet Rútger, vagy Rúdiger vitéz, aki a Berzeviczy-nemzetség őseként megszerzi az első sárosi birtokokat. A megyebeli etnográfia tarka képén új és új áramlások húznak új erővonalakat. A hágókon át Gácsországba, Podóliába, a rutén fejedelemségekbe vezet is út, s az árpádfiak gyakorta hoznak maguknak haza lengyel vagy kisorosz hercegkisasszonyokat. így megerősödik a lengyel befolyás: az életformának, együttélésnek szabályai minden kényszer nélkúl, néha a zálogba vett magyar városok közvetítésével századokra szóló érvénnyel maguktól alakulnak ki. De találunk Sáros területén még sajátosabb szórványokat is, melyek, mint például az eredetileg Giroaltónak nevezett Girált, meg Kurima spanyol vagy olasz eredetre utalnak, s ma is még katalán eredetű családneveket lehet találni az egyszerű falubeliek között. Nyugati szlovák medencék, keleti rutén települések, a németszórványú Szepesség közt nyúlik fel észak felé a magyar Sáros, mint valóságos őrgrófság — választóvonalat alkotva a szlávság keleti és nyugati ágai között. Az inkább szellemi, mint fizikai fegyverekkel megvívott évszázados kúzdelem fejleszti és finomítja arisztokratikussá sajátságosan végvidéki szellemét. A hatalmas búkkerdőktől, fenyves-súveggel borított hegyek vonulatától keretezett vidék képe, társadalmi és politikai berendezkedése a XIV. sz.-ban már kialakul. A következő században már súlyos szellemi és politikai válságban kell megállnia helyét. Vallásos megújhodás köntösében közelít a huszitizmus, és a lelkek uralmának úrúgye alatt akarja rányomni a vidékre idegen etnikájának bélyegét. A 66