Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Szalatnai Rezső: Utazás a Szepességen

5. A városok a hegyek alatt sorakoznak szépen, kissé szeszélyesen, nehéz volt őket mind vasúttal összekötni. Innen van, hogy ma azok a városok lendülnek fel, amelyek a fővonalon feküsznek, s a Tátrát is éltetik meg a bányavidéket is. Poprádról és Iglóról van szó. Nagy Lajos tette bányavárossá Iglót. A bányák itt ugyan már megszűntek, de a magyar királynak jó szeme volt, a bányajoggal egyidejűleg ajándékozott vásárjogból kerekedett az úgyesen kereskedő mai város. Igló ma nagyon csinosodik. Fiatalos kedvű és virágokat tart a kezében. Tizenkétezer lakosával a legnagyobb szepesi város, hatalmas teherautói mint szorgalmas pelikánok viszik szét az árut a nagy vidékre. Lakosainak nagyobb része szlovák, kisebbik magyar és német, de a középosztályt alakító erők, a magatartás és ízlés a régi beállítottságban halad, mint egyebütt is. A csehek készségesen ajánlottak egy gyors városiasodást, szinte tálcán hozták, hiába. Ma arról is van szó, hogyan szól az iglói diákok zenéje szlovák szöveggel. A fiatalember, aki mellettem szúrós szemmel hallgatja a magyar szót, nyilván nem tudja, hogy verseit írta itt Petőfi, s nem emlékszik rá, hányszor járt itt Tompa Mihály tiszteletes úr, aki a közeli Feketehegy forrásainál írta regéit a virágokról. Ó, mennyi mindent tudnak az ilyen falak, holott ma költők helyett gyárak és boltok virulnak Iglón. Iglóról remek tájképek között térhetsz le autóbusszal a Gölnic völgyébe, kis bányavároskák közé, és innen rohan a gyors Poprádra. Innen mégy Késmárkra és Podolinba. Podolinba, Krúdy Gyula és a pisztrángok városába, ahonnan meg autóbusszal eljuthatsz a Dunajecig s cigányzene mellett ülhetsz a tutajra, a gorálok levisznek a zöld hullámokon az országhatárig, ahol a Korona-hegy néz rád s valami titokzatos érzés fog el, egy mese végére értél. Hopp, de gyerünk vissza, most Poprádról van szó. A tempó és az üzlet városában is a szepesi lelket keresed. Térj hát be a katolikus templomba, a falon hatszáz éves freskón a bibliai három király áll hajbókolva, magyar ruhában. Árpádkori viseletben, magyar arcéllel a bölcső előtt. Az Árpád-kori szent királyok egyébként tulajdon szerepükben is egyre-másra előfordulnak a szepesi templomokban, ott is, ahol legkevésbé keresné a műtörténész. Szent László például Istvánnal együtt nevezetes tizenharmadik századbeli freskókon látható a zsegrai templomban, ott van a cserhalmi ütközet képe is és a legendák rajza, színesen, csodálatosan, a kiválasztottság és kegyelem áhítata leng felettük. De ez látható más változatban Svábócon, Vitfalun, egyebütt is. 51